Rövid életű volt egy ókori római határtelepülés
Alig két generációt élt meg az a római kori település, amelynek lakónegyedeit jelenleg is feltárják a délnyugat-németországi Neuenstadt am Kocher térségében. Ahogy a stuttgarti tartományi műemlékvédelmi hivatal sajtóközleményéből kiderül, a határvidéken fekvő, tervszerűen felépített város gyors elnéptelenedése a harmadik századi germán betörések fenyegetésével magyarázható.
- A stuttgarti műemlékvédelmi hivatal régészei egy második és harmadik századi római kori település maradványait vizsgálják Neuenstadt am Kocher területén.
- A feltárt lakóépületek leletanyagának hiánya arra utal, hogy a folyóparti, tervszerűen felépített várost alig két generáció után elhagyták a lakói.
- A kutatók szerint a lakosság a limes mentén fokozódó, a harmadik század harmincas éveiben felerősödő germán betörések miatt menekülhetett el a térségből.
A mai Neuenstadt am Kocher városától északra fekvő római romokat az 1980-as években fedezték fel újra. A stuttgarti központú műemlékvédelmi hivatal szakemberei 2003 óta folytatnak rendszeres régészeti kutatásokat az egykori, a második és harmadik század fordulóján létesített településen.
Míg a kezdeti vizsgálatok a romok kiterjedésének és alapszerkezetének feltérképezésére fókuszáltak, az aktuális ásatási szezon az ókori település funkcióját, valamint a városközpont eddig jórészt ismeretlen lakó- és munkaneadeyeit helyezte a középpontba. A geofizikai felmérések során azonosított derékszögű struktúrák alapján a régészek a közelmúltban egy magánház maradványait hozták a felszínre.
A kutatók a kilenc és fél méter széles, tizenkét és fél méter hosszú favázas épület vizsgálata során az egykori lakók kilétére keresték a választ. Andreas Thiel, a hivatal provinciális római régészetért felelős vezetője elmondta, a jelek arra utalnak, hogy a Kocher folyó partján célzatosan kereskedők és kézművesek telepedtek le.
A feltárt területen azonban rendkívül kevés mindennapi használati tárgy került elő, ami egyértelműen arra utal, hogy a házat nem lakták sokáig. Ez a jelenség a római kori Neuenstadt középületeinél is megfigyelhető volt, így egyre biztosabbá válik az a feltételezés, hogy a tervszerűen felépített települést alig két generáció után, sietve hagyták el a lakói. A jelenleg is vizsgált kőpince feltárását a tervek szerint 2026 őszén fejezik be a szakemberek.
Ez is érdekelhet
A civil lakosság gyors távozásának hátterében a harmadik század első harmadának geopolitikai változásai állnak. A település közvetlenül a Felső-germániai-raetiai limes, vagyis a Római Birodalom és a Magna Germania határát jelző védelmi vonal mögött helyezkedett el. A Krisztus utáni 230-as években a birodalom északi határvidékén drasztikusan megnőtt a barbár törzsek, elsősorban az alemannok nyomása. A fokozódó katonai fenyegetés és a betörések állandósulása miatt a korábban virágzó, kereskedelmi szempontból ideális folyóparti területek hirtelen életveszélyes frontvonallá váltak a lakosság számára.
A római hadsereg egyre kevésbé tudta garantálni a határ menti polgári települések biztonságát, amely a birodalom belső területeire irányuló migrációt indított el. A Neuenstadt am Kocher területén feltárt, kiürített épületek tökéletes régészeti lenyomatát adják ennek a demográfiai és gazdasági összeomlásnak.
