Második világháborús német katonai gyorsnaszád roncsát fedezték fel Görögországban
A német haditengerészet, a Kriegsmarine egyik ritka, második világháborús gyorsnaszádjának roncsát azonosította egy görög kutatócsoport a Jón-tengerben, Lefkáda szigete és Préveza között. A kutatást végző AegeanTec csoport beszámolója szerint a felfedezés azért egyedülálló, mert a háború után ebből a repülőgép-technológiát alkalmazó hajótípusból egyetlen példány sem maradt fenn. A feltárás kiemelkedő jelentőséggel bír a Balkánról visszavonuló német erők tengeri veszteségeinek és a térség háborús történetének megismerésében.
- Görög búvárok és kutatók a Jón-tengerben, kilencvenhat méteres mélységben azonosították az LS 6 kódjelű német könnyű gyorsnaszád roncsát.
- A repülőgépmotorral felszerelt, alumíniumból készült kísérleti hajóból korábban egyetlen fennmaradt példányt sem ismertek a történészek.
- Az 1943 szeptemberében elsüllyedt jármű azonosítását több mint egy évtizedes levéltári kutatómunka és szonáros felderítés előzte meg.
Az LS 6 (Leichte Schnellboot) jelzésű vízi jármű maradványait a görögországi Lefkáda szigetétől északra, mintegy kilencvenhat méteres mélységben találták meg. A Jeórjosz Karelasz történész, valamint Dimitriosz Jannulatosz és Vaszílisz Mentojánisz kutatók által elindított projekt még 2013-ban vette kezdetét egy korabeli dokumentum felbukkanásával.
A több mint egy évtizedes kutatómunka során a szakemberek levéltári források, katonai térképek és tengerészeti adatok elemzésével szűkítették le a lehetséges keresési területet, amelyet végül szonártechnológiával térképeztek fel. A mélyvízi merülést végrehajtó búvárcsapat a motortérbe juttatott kamera segítségével azonosította a jellegzetes Jumo motorokat, majd a vontatókötél maradványainak megtalálásával egyértelműen bizonyította, hogy az LS 6 roncsáról van szó.
A tizenkét és fél méter hosszú, könnyű alumíniumtestű kísérleti naszádokat a náci Németország haditengerészete, a Kriegsmarine fejlesztette ki a háború utolsó éveiben. Az eredeti elképzelések szerint ezeket a repülőgépmotorral hajtott gyorsnaszádokat aknatelepítésre szánták, majd később a szövetséges tengeralattjárók felderítésére és mélyvízi bombákkal történő megsemmisítésére akarták használni.
A gyakorlatban azonban az LS 6 és testvérhajója, az LS 5 sosem kapta meg a feladatok elvégzéséhez szükséges, szonárral felszerelt aknakereső kíséretet, így kivételes sebességüket kihasználva elsősorban felderítő és szállító járművekként vették igénybe őket a tengeri hadműveletek során.
Az LS 6 pusztulása 1943 szeptemberéhez köthető, amikor a tengelyhatalmak balkáni és földközi-tengeri pozíciói jelentősen meggyengültek. A hajótest 1943. szeptember 24-én szenvedett súlyos sérüléseket egy légitámadás következtében.
A korábbi feltevésekkel ellentétben a roncskutatók ma már úgy vélik, hogy nem brit repülőgépek, hanem az Olaszország fegyverszünetét követően a szövetségesek oldalán harcoló olasz vadászbombázók találták el a hajót. A súlyosan megrongálódott naszádot vontatókötélre vették, hogy a pireuszi kikötőbe szállítsák javításra, az instabillá vált alumíniumtest azonban az út során feladta a küzdelmet, és 1943. szeptember 29-én a tengerfenékre süllyedt.
Ez is érdekelhet
A roncs felfedezése kivételes régészeti és hadtörténeti jelentőséggel bír, mivel a könnyűszerkezetes német hajókból a háború pusztításai és a későbbi bontások miatt egyetlen darab sem maradt meg az utókor számára. A Jón-tenger mélyének oxigénszegény környezete azonban több mint nyolc évtizeden át megőrizte a vízi járművet.
A görög kutatócsoport a jövőben a hadtörténeti lelet további dokumentálását és a felvételek részletes tudományos publikálását tervezi, amelyek új adatokat szolgáltathatnak a német haditengerészet kísérleti fejlesztéseiről és a földközi-tengeri hadszíntér utolsó éveiről.
