Hatalmas ókori borászatot tártak fel a Fekete-tengernél

2026. szeptember 2.-Múlt-kor

Kiterjedt, a Krisztus utáni első évszázadokból származó borászati negyedet tártak fel a fekete-tengeri Fanagoria ókori romvárosában az orosz Volnoe Gyelo Alapítvány régészei. A Fanagoria Régészeti Expedíció felfedezése fizikai bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a Boszporoszi Királyság egykori ázsiai fővárosa a régió legnagyobb ipari borkészítő központja volt.

Összefoglaló
  • Egy kiterjedt, Krisztus utáni első évszázadokból származó borászati negyed maradványait azonosították a fekete-tengeri Fanagoria ókori romvárosában.
  • A régészeti feltárás során öt nagy kapacitású borászat, továbbá erjesztőedények és a kereskedelmet bizonyító érmék százai kerültek a felszínre.
  • A felfedezés bizonyítja, hogy a Boszporoszi Királyság ázsiai fővárosa az ókori Fekete-tenger északi régiójának legjelentősebb borkészítő központja volt.

A régészek a kikötő közelében, a város ókori kereskedelmi központjában azonosították az ipari negyedet. A feltárt területen öt különálló borkészítő üzem maradványait, valamint üzletek és raktárak nyomait találták meg. A legnagyobb kapacitású üzem önmagában évi harminc tonna bor előállítására volt képes. A kutatók becslései szerint a teljes településen egykor száznál is több hasonló létesítmény működhetett, több ezer tonnás éves termelést biztosítva. A kiterjedt kereskedelmi hálózatot a helyszínen talált több száz arany- és rézérme is alátámasztja.

A feltárás részletes betekintést enged az ókori borkészítés technológiai folyamataiba. A szőlőt olyan taposómedencékben dolgozták fel, amelyeket homokból, mészből, kagylóhéjból és zúzott kerámiából kevert vízálló réteggel vontak be.

A kipréselt mustot ezután nagyméretű, pithosznak nevezett agyagedényekbe vezették erjesztésre. A régészek eddig mintegy hatvan, egyenként hatszáz-nyolcszáz liter űrtartalmú tárolóedényt tártak fel. A kész vörös- és fehérbort amforákba töltötték a szállításhoz, az edényeket pedig a betöltés előtt kén elégetésével fertőtlenítették. E kémiai eljárás nyomait több amfora alján is kimutatták.

A bor nem csupán a mindennapi étkezés alapvető eleme volt az olívaolaj és a kenyér mellett, hanem a helyi vallási kultuszokban is központi szerepet játszott. Fanagoria lakói kiemelt tisztelettel adóztak Dionüszosz istennek, akinek alakja, valamint a kíséretéhez tartozó szatírok és a szőlőmotívumok a városban vert érméken, amforákon és figurákon is feltűnnek. Az itt megtermelt bort a Fekete-tenger északi partvidékének görög kolóniáiba is exportálták, ami évszázadokon át biztosította a város gazdasági stabilitását.

Fanagoria a mai Oroszország területének legnagyobb ókori régészeti lelőhelye, amely több mint ezerötszáz éven át állt fenn a Taman-félszigeten. A görög telepesek által a Krisztus előtti hatodik században alapított város a Boszporoszi Királyság ázsiai területeinek fővárosává vált. A hellenisztikus és római korban a régió a mediterrán térség egyik fontos nyersanyag-ellátó központja volt.

A jelenlegi kutatások, amelyek korábban felszínre hozták VI. Mithridatész pontoszi király palotáját is, bizonyítják, hogy a város a mezőgazdasági termelés révén az ókori világ jelentős határvidéki metropolisza volt.