25 éve tért haza a korona

2003. január 6. 10:41

A koronázási ékszerekkel 1978. január 6-ai hazaszállításuk előtt anélkül foglalkoztak kutatók, hogy meg tudták volna figyelni a királyi jelvények összeállítását. A komolyabb szaktudományos vizsgálatokra a korona 1978-as hazakerülése után nyílt lehetőség, és ennek eredményeként nem egy korábbi következtetés tévesnek bizonyult.

A koronát tartalmazó
láda felbontása

A koronázási jelvények közül legfontosabb a Szent Korona, mely a történeti hagyomány szerint és az újabb kaukázusi leletek fényében valószínűsíthetően már I. Isván fejét is illette. Más kutatások szerint Istvánt más koronával avatták királlyá, s a Szent Koronát is csak később illesztették össze egy (konstantinápolyi) görög feliratú alsó és egy (nyugat-európai) latin feliratú felső részből. A két rész zománcképeinek stílusjegyei ezt a megállapítást erősítik: az alsó koronaabroncson az 1070-es években uralkodó I Géza magyar király és Dukász Mihály konstantinápolyi görög császárt ábrázoló rekeszzománc található, tehát ez biztos nem lehet István korabeli.

A korona mellett a palást, a jogar, az országalma és a kard alkotta a koronázási jelvény együttest. A palást latin felirata szerint 1031-ben készült. Eredetileg miseruhának használták a székesfehérvári koronázási templomban, majd később átalakították palásttá. A jogar nagy valószínűséggel keleti szasszanida munka és a koronázási jelvények közül a legidősebb. Az országalama címere alapján Anjou-kori, a jelvények közül a legkésőbbi.