Százezer régészeti lelőhely Magyarországon

Legutóbb október közepén jelentették be, hogy a délkelet-magyarországi Hartán az utóbbi évtized leggazdagabb honfoglaláskori leletét tárták fel egy 22 sírból álló temetõmaradványban. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézetének igazgatója, Csanád Imre szerint Magyarország területe igen gazdag történelmi értékû régészeti leletekben, mert a nagyhatású bizánci és római kultúra, a népvándorlás kora, középkori háborúk mind rajta hagyták kéznyomukat a tájon. Az igazgató szerint elõfordulhat egyetlen falu ásatása során az is, hogy egyszerre több történeti korszak tárul fel az õsi idõktõl a legújabb korokig. Mindezek nyomán gazdag a történelmi, építészeti, szobrászati, illetve sírleleti anyag. A magyarországi ásatásokban francia, angol, olasz, kanadai és amerikai kutatók is közremûködnek.

A 2001. októbere óta hatályos kulturális örökségvédelmi törvény nemcsak a mûemlékekre és a mûtárgyakra, hanem a régészeti örökségre is kiterjed. A törvény örökségvédelmi hatástanulmányt" tesz kötelezõvé bármely tervezett építészeti beavatkozás elõtt. Az országban jelenleg mintegy százezer régészeti lelõhelyet tartanak számon, s ebbõl háromszáz fokozott védelem alatt áll. A legnagyobb méretû ásatások az épülõ autósztrádák területének feltárásához kapcsolódnak. A kutatási költségeket az építõk kötelesek viselni. A régészek szerint a Kárpát-medencében egyedülálló, az utóbbi évtized leggazdagabb honfoglalás kori leletét tárták fel ez év nyarán a Bács-Kiskun megyei Harta község mellett , Kecskemét körzetében (Budapesttõl 80 kilométerre délkeletre). Az ásatás eredményét a régészek október közepén ismertették. Eszerint egy 3500 éves bronzkori és egy honfoglalás kori település maradványainak kiásása közben honfoglalás kori temetõre, összesen 22 sírra bukkantak. Köztük volt olyan sír is, amelyikbõl fél kiló ezüst került elõ. A kutatás folyamán érintetlen állapotban kerültek elõ nagy értékû, X. századi ékszerek, épségben maradt fej- és ruhadíszek.

A sírok feltárása mellett a települések nyomvonalát is sikerült feltérképezni. A kutatók rátaláltak egy, a területen áthúzódó árokrendszerre is, amely elkerített telekrészekbõl álló, fejlett település szervezõdésérõl tanúskodik. Az ásatás során számos, gazdaságtörténeti szempontból fontos leletre, így több terményraktározásra szolgáló tároló gödörre, illetõleg két kovácsmûhely maradványaira akadtak. Ugyancsak idei régészeti szenzáció 1,3 kilogramnyi, 261 darab aranypénz megtalálása Újfehértón, Kelet-Magyarországon. A kincs értékét százmillió forintra (kb. 410 ezer euró) becsülik. Budapest körzetében Kóspallagon X. századi aranypénzekre, Csóron - Nyugat-Magyarországon - rézkori és késõ bronzkori használati tárgyakra bukkantak. Szintén Budapest közelében Göd-Újtelepen egy késõ római erõd maradványait találták meg. A Budapesttõl 100 kilométerre délnyugatra lévõ Veszprémben egy több mint ezer éves apácakolostor romjait tárták fel. A fõvárostól 175 kilométerre fekvõ Békéscsaba mellett másfélezer éves szarmata település maradványaira leltek. Fadd térségében - Közép-Magyarországon - honfoglalás kori , 350 sírból álló temetõre akadtak ékszerekkel, lószerszámokkal.

Folytatódik a római kori régészeti lelõhelyek anyagának feltárása is. Ennek során jelentõs például a római kori Gorsium város feltárásának programja: a Székesfehérvárhoz (Budapesttõl délnyugatra 60 km) közeli IV. századi palota - amelyet Seuso római államférfi vagy hadvezér villájának tartanak - az egyik legértékesebb régészeti lelõhely. A kutatók szerint a pompás palota a 374. évi barbár támadás során lett rommá. A közelben lévõ Szabadbattyánban találták a nevezetes Seuso-kincset, amely a nemzetközi érdeklõdés homlokterébe került. Magyar tudósok újabb ásatásokkal akarják bizonyítani, hogy az illegális úton külföldre juttatott, majd a Sothesby,s aukción felbukkant értékes étkészlet ezüstje ugyanolyan, mint a magyar tulajdonban maradt több edényé. Így kívánják igazolni, hogy a teljes edény-együttes származási helye Magyarország területe, ezért a magyar állam igényt formálhat a tulajdonára.

MTI