Német üzletember fosztotta ki Machu Picchu városát

Amikor a helyiek 1911-ben Machu Picchuba vezették az amerikai Hiram Binghamet, a felfedezés híressé, gazdaggá és elismert kutatóvá tette a tudóst. Binghamet később Connecticut kormányzójává, és az amerikai Szenátus tagjává választották, és a felfedezésről írt könyve is igazi bestseller volt. Személye meghatározta a 20. század elejének régészetét, és egyesek szerint ő lehetett az egyik legfőbb inspiráció Indiana Jones alakjának megalkotásában is.

Az elveszett város megtalálásának elsősége azonban igencsak kétséges - számolt be az ügyről az Independent című brit lap. Egy amerikai történész ugyanis arra a meglepő eredményre jutott, hogy a várost 40 évvel korábban már felfedezte egy német üzletember is.

A romváros 1944-ben

Ma igen keveset tudunk Augusto R. Bernsről, de Paolo Greer hosszan tartó kutatások után több fontos dokumentumot kutatott fel vele kapcsolatban az amerikai és perui levéltárakból. Ezekből az a kép rajzolódik ki, hogy Berns már az 1860-as években felfedezte a várost, majd létrehozott egy vállalatot is, amelynek célja a romváros és környéke kincseinek szisztematikus kifosztása és az értékes leletek kicsempészése volt.

A férfi egy vasúti vállalkozás felállítása mellett felvásárolta a Machu Picchuhoz közeli földeket, ahol fakitermelésbe kezdett, majd a citadella romjait 1867-ben és 1870-ben is felkereste. A perui levéltárakban talált dokumentumokból kirajzolódik, hogy a német üzletember ekkor több földalatti, lepecsételt kamrát is talált, ahol szerinte minden bizonnyal "az inkák kincse" lehet elrejtve.

A kincsek elszállításáért a Companhia Anonima Explotadora de las Huacas del Inca vállalat felelt, amelyet a korabeli Peru legfontosabb gazdasági és politikai szereplői, így az akkori elnök, Andres Avelino Caceres is támogatott. 1887-ben a kormányzat jóváhagyta a romváros kifosztását, és igazán érdekes, hogy Berns engedélyt kapott a tárgyak kivitelére is, amíg megfizeti a kormánynak annak 10 százalékát. A szerződés tető alá hozásában a férfi egyik üzleti partnere a perui nemzeti könyvtár igazgatója volt - áll a dokumentumokban. A vállalat aligazgatója a Limai Egyetem patológia professzora volt, aki később a Berlini Múzeumnak adta el tekintélyesre duzzasztott gyűjteményét.

A 15. században Pachacuti uralkodó által építtetett - és minden bizonnyal temetőjéül is szolgáló - citadella legjelentősebb épülete a napisten temploma volt, ahol tekintélyes mennyiségű aranykincset halmoztak fel. Ennek nagyobb részét 1532-ben Atahualpa, a spanyolok által fogságba ejtett utolsó inka uralkodó kiváltására vihettek el, ám Berns nagyon sok olyan tárgyat és ceremoniális eszközt is találhatott, amelyre nem volt szükség a váltságdíjhoz.

A felfedezés nem is jöhetett volna jobbkor, ugyanis nemrég mi is beszámoltunk arról, hogy a perui szakértők elkészítették azt a katalógust a Yale Egyetemen, amelynek alapján a dél-amerikai állam visszaköveteli a Hiram Binghamék által elvitt tárgyakat. Greer, aki most nemzetközi kutatást indít az elveszett inka kincsek után, elkészítette Berns amerikai, brit és más kapcsolatainak listáját, akik megvehették a Machu Picchuban talált tárgyakat, és amik ma a magángyűjtemények mélyén rejtőzhetnek.