Vita az ukrajnai Szovjet Megszállás Múzeuma miatt

A múzeum története 2001-re nyúlik vissza, tíz évvel a Szovjetunió felbomlása utánra, amikor a Memorial emberjogvédő szervezet kiállítást nyitott a helyiségeiben A kommunista inkvizíció krónikái címmel. A kiállítás a szovjethatalom által Ukrajnában elkövetett atrocitásokat mutatta be. A kiállítás szinte ismeretlen maradt, mígnem az idén május végén újabb tárgyakkal kibővülve új nevet nem kapott: a Szovjet Megszállás Múzeumára keresztelték át, azonnal kiváltva ezzel Moszkva és az oroszbarát ukrajnai erők haragját.

Az Ukrajna történelmének 1917 és 1991 közötti szovjet időszakát bemutató kiállításon láthatók golyó átütötte koponyák, amelyeket a Kijev melletti Bikivnya faluban találtak, ahol 1937 és 1941 között mintegy 100 ezer embert végeztek ki, valamint személyes tárgyak: gombok, kanalak, gyermekcipők, amelyeket egy tömegsírból emeltek ki.

A kiállítás legnagyobb részét a "kommunista rezsim bűneit" dokumentáló levéltári dokumentumok - a becslések szerint mintegy 10 millió ukrán életét kioltó húszas, harmincas és negyvenes évekbeli éhínségekkel, a harmincas és negyvenes évekbeli tisztogatásokkal és deportálásokkal, valamint az értelmiség elleni negyvenes és hatvanas évekbeli megtorlással kapcsolatos okmányok - másolatai teszik ki. A bejáratnál a Szovjetuniónak a gulágokat jelölő, több száz ponttal ellátott térképe várja a látogatókat, akiknek a száma a múzeum vezetése szerint évente meghaladja a tízezret. Többségük iskolás és egyetemista.

"Sokáig hallgattunk, és most el kell mondanunk az igazságot. Feladatunk, hogy kigyomláljuk történelmünk kommunista mítoszait" - hangsúlyozta Roman Krucik, a kijevi Memorial vezetője. "A Szovjetunió vívmányai elenyészők voltak ahhoz képest, hogy Ukrajna 50 millió lakosát veszítette el a szovjet időkben" - tette hozzá.

Habsburg Ottó is meglátogatta

Ez az álláspontot (és az igencsak túlzott adatot) azonban aligha osztja a 47 millió lakosú, nacionalista nyugatbarát nyugati és oroszbarát keleti és déli részre megoszló ország. A múzeum sértés az orosz és ukrán népre - berzenkedett Viktor Csernormirgyin volt orosz kormányfő, kijevi nagykövet. "Miféle megszállás? Ki szállt meg kit?" - tette fel a kérdést. "A Nyugat lakájává tette az ukrán népet orosz- és szlávellenes politikájával" - így Natalja Vitrenko, a radikális Ukrajnai Haladó Szocialista Párt elnök asszonya. A szócsata nemrég vehemensebb formát öltött, amikor egy éjszaka ismeretlenek kövekkel dobálták meg a múzeumot, három ablakát betörve.

Krucik elutasította, hogy bármilyen oroszellenes jellege lenne a múzeumnak. "Ha a múzeum a cári Oroszország időszakát is bemutatná, amelynek Ukrajna 1917-ig része volt, orosz megszállás múzeumának is nevezhetnék, de a kiállítás csak a szovjet korszakot mutatja be" - érvelt. Viktor Juscsenko elnök ugyan márciusban megígérte, hogy tbiliszi mintára megnyitják az ukrajnai szovjet megszállás múzeumát, az ukrán hatóságok azonban eddig semmilyen támogatást sem nyújtottak a múzeumot igencsak szerény körülmények között működtető Memorial szervezetnek.

"Szponzoroknak - néhány üzletembernek és a külföldi ukrán diaszpórának - köszönhetően tartjuk fenn magunkat" - magyarázta Tetyana Szkripnik. Az idős hölgy idegenvezetőként dolgozik a múzeumban.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)