A lemondást fontolgatta II. János Pál pápa

Az Egy élet Karollal (Una vita con Karol) című könyvében, amelyet szerdán hoz forgalomba a Rizzoli olasz kiadó, Dziwisz kifejti azt a meggyőződését is, hogy a pápa ellen 1981-ben végrehajtott merénylet mögött a Szovjetunió állt, mert Moszkvának nagyon útjában volt II. János Pál.

A pápa Jeruzsálemben, 2000

Dziwisz felidézi, milyen egészségi állapotban vezette a Parkinson-kórban szenvedő pápa 2000-ben az egymilliárd hívőt számláló római katolikus egyházat az új évezred felé. Beszámolója szerint II. János Pál összehívta legközelebbi tanácsadóit - köztük Joseph Ratzinger bíborost, a mostani XVI. Benedek pápát -, és kifejtette, hogy a pápáknak is le kellene mondaniuk 80 éves korukban, hiszen ez az az életkor, amelyen felül már a bíborosok sem vehetnek részt a pápaválasztó konklávén.

Végül azonban arra jutott, hogy hivatalban kell maradnia. Dziwisz azt is felfedi könyvében, hogy az egykori Karol Wojtyla kidolgozott egy különleges lemondási eljárást, amelyet akkor alkalmaztak volna, ha egészségi állapota miatt nem tudta volna már ellátni pápai teendőit. Ez a terv végül is nem valósult meg: II. János Pál hivatalban lévő pápaként halt meg 2005. április 5-én.

Mindenesetre Dziwisz állítása az eddigi legegyértelműbb közlés arról, hogy II. János Pál valóban fontolóra vette, hogy lemond. Legutóbb önként 1294-ben mondott le V. Celesztin pápa, rajta kívül pedig egyedül XII. Gergely pápa mondott le 1415-ben, de távolról sem önként, hanem nagyon is vonakodva, kényszer hatására, mivel akkoriban egyszerre több pápa volt hivatalban.

(Múlt-kor/MTI)