Feltárják Dobó István sírját

Korábban

Megtalálták Dobó maradványait

Az egri vár a legnépszerűbb vidéki múzeum

A kárpátaljai szerednyei várban elhunyt Dobó Istvánt családi birtokán, a dobóruszkai templomban temették el. A dobóruszkaiak emlékezetében az 1572 májusában elhunyt egri hős nyughelye valóban a helyi templom, de a pontos helyet a szájhagyomány nem hagyta az utókorra.

Mindenestere az egri várkapitány fia, Dobó Ferenc 1601-ben az oltár két oldalára állíttatott egy vörösmárvány síremléket, amelynek latin nyelvű felirata szerint "Itt fedi sírja Dobó Istvánt, ki az egri falaktól visszaveré hajdan sok ezernyi hadát a töröknek, s ellenségei felett ülvén kitűnő diadalmat véle Magyarhon végveszedelmét messze elűzte. Fiúutódja, Dobó Ferenc állította ezt az emléket az országos gyászra igazán méltónak."

A műemléktemplom padlózati burkolatcseréje alkalmat teremtett arra, hogy az 1914-ben először megnyitott, de be nem fejezett Dobó-sír feltárását ott folytassák, ahol az elődök abbahagyták. A tőketerebesi múzeum és az egri múzeum régészeinek közreműködésével tartott ultrahangos vizsgálat során találtak is egy üreget a templom régi hajójának falában, mintegy két-három méterre a jobb oldali szarkofágtól. A felnyitás után megállapították, hogy az üreget az idők során többször is víz árasztotta el.

Az üregben megtalált két fémkoporsó azonban nem Dobó hamvait rejti: a ruhamaradványokból egyértelműen megállapítható, a koporsókban a 18. és a 19. század fordulójáról származó magas rangú egyházi személyek, kanonokok és apátok nyugszanak. Az 1914-es átalakítás során ugyanis a szentélyben található maradványokat - közöttük valószínűleg Dobó István, felesége és a fia csontjait is - a most megnyitott kripta két faládájában helyezték el.

A feltárást vezető Lakatos László, helyi vállalkozó elmondta, hogy az ásatás addig tart, "amíg bizonyságot nem szerzünk az igazságról". Ezenkívül azt is elárulta, hogy a Dobó-ereklyékre alapozva, hamarosan megalapítják a Dobó István civil szervezetet és alapítványt, amely a jövőben ellátja a Dobó-hagyományok életben tartását. "Már most is rengeteg az érdeklődő, az erre járó turisták útba ejtik a dobóruszkai templomot" - tette hozzá.

Dobóruszka az egri múzeumtól kapta a hajdan Egerbe "csempészett" sír fedőlap hasonmását 1996-ban, mintegy az eredetiért járó vigaszként. A várkapitány születésének 500. évfordulóján, 2002-ben közös megemlékezésre is sor került Dobóruszkán és a Hevesi megyeszékhelyen.

(Múlt-kor/Felvidéki Netlap)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején