Nyílt napot tart az ÁBTL az ügynökaktákról

Az 1956-os forradalom leverésének hetvenedik évfordulója alkalmából tematikus nyílt napot rendeznek az egykori állambiztonsági ügynökakták megismerésére. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára programajánlója szerint az esemény fókuszában a diktatúra működése és a korabeli személyes sorsok bemutatása áll. A látogatók szakmai kerekasztal-beszélgetéseken és raktárvezetéseken keresztül nyerhetnek bepillantást a kommunista politikai rendőrség sötét múltjába.

A budapesti Eötvös utcában található intézmény három különböző tematikájú kerekasztal-beszélgetést szervez november 4-én. A szakmai programokat Cseh Gergő Bendegúz főigazgató nyitja meg, aki Rainer M. János, Szekér Nóra és Müller Rolf történészekkel közösen elemzi az állambiztonsági iratok tudományos kutatásának aktuális kérdéseit.

A későbbi panelek során a művészet, a kultúra és a civil társadalom történelmi érintettségét vitatja meg Bárdos Deák Ági zenész, Lányi András író és Pap Péter István történész. Az utolsó, késő esti beszélgetés az ügynökmúlt társadalmi feldolgozásának morális és pszichológiai vetületeit taglalja Joób Máté evangélikus lelkész, valamint Szokolay Domokos és Pócs Nándor történészek részvételével.

Az elméleti előadások mellett a szervezők nagy hangsúlyt fektetnek a levéltári munka gyakorlati oldalának bemutatására is, így az épület elzárt terei is megnyílnak a közönség előtt. A regisztrációhoz kötött raktárvezetések alkalmával az érdeklődők megismerhetik az egykori állambiztonsági szervek dokumentumainak fizikai őrzési helyét és a megóvásukra alkalmazott módszereket.

A folyamatosan látogatható programok keretében Tóth Eszter főigazgató-helyettes és Vörös Géza főosztályvezető eredeti történelmi forrásokat mutat be az egybegyűlteknek. Az interaktív foglalkozások során a látogatók a politikai rendőrség időrendjébe, a besúgók, a szigorúan titkos tisztek és a forradalmárok fényképes azonosításába, valamint az úgynevezett 6-os kartonok bonyolult nyilvántartási rendszerébe egyaránt betekintést nyerhetnek.

A nyílt nap programkínálatát az 1956-os forradalom történetét bemutató, A barikád mögött című időszaki kiállítás teszi teljessé. A rendezvény időzítése szorosan kapcsolódik a szabadságharc november negyedikei szovjet katonai leverésének hetvenedik évfordulójához.

Az állambiztonsági hálózat működésének alapját a rendkívül precíz és kiterjedt papíralapú adminisztráció, köztük a beszervezési dossziék, a munkadossziék és a személyes nyilvántartó kartonok rendszere garantálta. A beszervezett ügynökök és informátorok rendszeres jelentései alapján a pártállam évtizedeken keresztül képes volt szoros megfigyelés alatt tartani a forradalom egykori résztvevőit, a másként gondolkodó értelmiséget és a rendszerre veszélyesnek ítélt hétköznapi állampolgárokat.

A kádári titkosszolgálat a nyílt fizikai erőszak helyett a hatvanas évektől egyre inkább a pszichológiai nyomásgyakorlásra, a zsarolásra és a karrierek csendes derékbatörésére helyezte a hangsúlyt. A levéltárakban felhalmozott megfigyelési akták ily módon nem pusztán hivatalos rendőri iratok, hanem számtalan személyes tragédia és emberi árulás írásos lenyomatai.

Ezek a szigorúan titkosított dokumentumok a kommunista diktatúra összeomlása után a magyar társadalom egyik legérzékenyebb és leginkább vitatott történelmi örökségévé váltak. A múltfeltárás intézményesített folyamata az 1990-es években meglehetősen lassan indult meg, és az aktanyitás körüli politikai, jogi, illetve morális viták mind a mai napig élénken formálják a hazai közéleti diskurzust.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által megőrzött és kutathatóvá tett hatalmas iratanyag tudományos feldolgozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalom valós képet alkothasson a diktatúra elnyomó mechanizmusairól. A mostanihoz hasonló intézményi kezdeményezések és nyílt napok jelentősen hozzájárulnak a nemzeti traumák őszinte kibeszéléséhez és a közelmúlt objektív megítéléséhez.