Uralkodók és corvinák

Az Országos Széchényi Könyvtár tegnap, a múzeumi világnaphoz kapcsolódva nyitotta meg az Uralkodók és corvinák című kiállítást, amely Mátyás király egykori budai könyvtárának, a Corvinának magyar, olasz, osztrák és német gyűjteményekben őrzött darabjaiból mintegy félszáz kötetet mutat be.

A tárlat legnagyobb szenzációját az a tizenkilenc firenzei kódex jelenti, amelyről a közelmúltban derült ki, hogy Mátyás király megrendelésére készültek, ám sohasem érkeztek meg a királyi udvarba.

Az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonában harmincöt corvina van. Az Uralkodók és corvinák című bemutatón a bibliotéka saját kötetein kívül még két, hazánkban őrzött kódex is látható, amelyek egyik darabja az Akadémiai Könyvtár gyűjteményébe tartozik. Ezeken kívül tizenkilenc Firenzéből, hét Bécsből, négy pedig a németországi Wolfenbüttelből érkezett hazánkba.

A nagyszabású corvinakiállítás - amelyet három külön teremben rendeztek be - valóságos kuriózumokat tár az érdeklődők elé. Az első kiállítótérben helyezték el azt a tizenkilenc kódexet, amelyek feltehetően Mátyás király megrendelésére készültek, ám sohasem érkeztek meg Budára. A corvinákat a közelmúltban fedezte fel egy olasz kutatónő, Angela Dillon Bussi, aki utánament azoknak a humanista feljegyzéseknek, melyek arról tanúskodnak, hogy Mátyás halálakor tizenöt kódex várt indulásra készen Firenzében, hogy Budára érkezzen. A Mediciek azonban - Mátyás állítólagos tartozásai fejében - megakadályozták a szállítmány útnak indítását, és saját könyvtárukba vitették a köteteket. Hét kódexről már eddig is lehetett tudni, hogy Mátyás halálakor kerültek Lorenzo Medici gyűjteménybe, melyből hat darabot láthatunk a Széchényi könyvtár kiállításán is, a hetedik pedig a híres Firenzei biblia. A többi kötetet a kódexrajzolók nem fejezték be, ám amikor 1513-ban Giovanni de Medicit X. Leo néven pápává avatták, az ő tiszteletére néhány könyv elkészült - mondta el Karsay Orsolya, a bibliotéka kézirattárának vezetője.

A középső terem a reneszánszban kedvelt intim dolgozószobát, az úgynevezett "studiolót" próbálja bemutatni, anélkül, hogy színpadszerűen reprodukálnák a korabeli berendezést, ám hangulata és jellegzetességei tetten érhetők, feltételezvén, hogy Mátyásnak is volt egy ilyen szobája. A "studiolók" kedvenc motívumai az asztronómiai kódexek, térképek, a természettudományos kuriozitások - például érdekes kristályok, kígyóbőrök, csillagászati mérőeszközök, órák, tükrök, antik kisplasztikák, gemmák - voltak, de mindezek mellett a szobácskákban általában szerepelt egy képciklus is. A Széchényi könyvtár kiállításán egy korabeli múzsaciklus két darabja látható, melyek a Szépművészeti Múzeum tulajdonában vannak. A sorozat harmadik darabjához sajnos nem tudott hozzájutni a könyvtár.

A kiállított corvinák - ahhoz képest, hogy szinte mindegyik a XV. században készült - hibátlanok. A címoldalakat ugyan megviselte már az idő vasfoga, ezért elhelyezésük és tárolásuk rendkívül nagy szaktudást igényel. A termekben a levegő hőmérséklete nem lehet 18-19 foknál magasabb, és a páratartalom sem haladhatja meg az 55 százalékot. Az intim dolgozószobává varázsolt hűvös teremben csupa olyan kódex látható, melyben studioló ábrázolása fedezhető fel. Az egyik iniciálé például Szent Jeromost örökíti meg, miközben héberről latinra fordítja a bibliát saját dolgozószobájában.

A több száz éves kötetek értéke egyébként felbecsülhetetlen - tudtuk meg a kiállítást rendező Karsay Orsolyától -, biztosítási értékük - mely jóval alacsonyabb a valódi értéknél - átlagban eléri a kétmillió eurót. A legtöbb kódex a XV. század második feléből származik, s a legrégebbi talán az a kötet, mely Vitéz János számára készült. A corvináról feltételezhető, hogy Vitéz János és Ulászló között Mátyás könyvtárának egyik darabja lehetett. Az egykori Corvina könyvtárban - a kutatások szerint - mintegy kétezer kódex volt. Mátyás ugyanis életének utolsó éveiben különösen felkarolta a könyveket, amit a mai szakemberek azzal hoznak összefüggésbe, hogy - a reneszánsz Itália fejedelmeihez hasonlóan - a király legitimációs problémákkal szembesült törvénytelen örököse, Corvin János trónutódlási esélyei kapcsán. - problémák megoldására az olasz minták a művészet, a tudomány, a műpártolás és a könyvgyűjtés hangsúlyozott támogatását javasolták.

A kódexkiállítás harmadik helyszíne az All'antica jegyében született. All'antica - vagyis antikizáló stílus - a corvinákon is gyakran megjelenik, hiszen ez volt a reneszánsz időszerű stílusa: antik motívumokkal és elemekkel lehetőleg minél jobban telezsúfolt művészeti megoldások. Ebben a teremben leginkább a humanisták Mátyásról szóló munkáit láthatjuk, melyek többek között a király haditetteit dicsérik, ám itt látható Bonfini nagy történeti munkájának egy - nem túl díszes - töredéke is. Mátyás palotájában könyvmásoló, könyvfestő és könyvkötő műhely is volt, ahol leginkább olasz művészek dolgoztak. Az ő munkáikból is látható néhány a bibliotéka exkluzív bemutatóján.

Az eredeti darabokat felvonultató kiállítás előcsarnokában digitális másolatban, könyv alakú formában és CD-n is megtekinthető a könyvtár tulajdonában lévő harmincöt corvina, melyek közül a két legszebb darabot virtuálisan végig is lehet lapozni. Ezenkívül a tárlathoz számítógépes játék is tartozik - leginkább a gyerekek számára - a magyar reneszánsz tárgyköréből. A kódexkiállítás augusztus 20-áig várja a látogatókat.

MH