620 éves a II. (Kis) Károly elleni merénylet

Az anarchiába tartó ország

Ha több mint háromszáz évvel a gyilkosság után egy angol utazó fontosnak tartja közölni ezt az információt, el tudjuk képzelni, hogy a maga korában mekkora feltûnést keltett Európa-szerte. Számos krónika és történetíró számol be a Kis Károly ellen elkövetett merényletrõl, de jó részük csak szûkszavúan, vagy megbízhatatlanul ír az eseményrõl. Nemcsak ezért nehéz az 1386. február 7-én elkövetett merénylet rekonstruálása, hanem a forrásbõség miatt is: számtalan leírás közöl jelentõs részleteket, ezek viszont sok és lényeges vonásban eltérnek egymástól.

I. (Nagy) Lajos halála után lánya, Mária lett Magyarország uralkodója. Kiskorú lévén azonban anyja, az anyósa által hosszú évekig háttérbe szorított Erzsébet kezébe került a tényleges hatalom. Az ország vezetéséhez azonban nem értett, régensségét a hatalomvágy, határozatlanság, meggondolatlan lépések és gyengekezűség jellemezték. Környezete csakhamar fejére nőtt, különösen Garai Miklós nádor, akinek szavai leginkább számítottak Erzsébet döntéseiben. Lajos hatalma után egy ilyenfajta uralkodási mód szükségszerűen zavargásokhoz vezetett. A délvidéki elégedetlenkedők odáig mentek a tiltakozásban, hogy új királyt hívtak a magyar trónra. Horváti Pál zágrábi püspök azzal az ürüggyel, hogy Rómába megy zarándoklatra, elhagyta az országot, és meg sem állt Nápolyig, ahol az uralkodónak, Durazzói (Kis) Károlynak felajánlotta a magyar koronát. (A jelölt mellékneve a termetére utalt.)

Károly durazzói herceg 1354-ben született. Apja fellázadt Johanna királynő ellen, aki ezért fogságra vetette, életét ott is fejezte be. Johanna után I. (Nagy) Lajos lett a gyámja, aki a magyar királyi udvarba hozta a herceget, hogy nevelését átvegye. 1371-ben már Dalmácia és Horvátország hercegeként állt e terület élén, Lajos régi kipróbált hívei támogatásával. A főurak és a katonák is igen megkedvelték Károlyt, finom modora, bőkezűsége miatt. A nápolyi koronához Lajos segítette: amikor VI. Orbán letette trónjáról Johannát, és fegyveres segítséget kért a magyar királytól a rendelkezés végrehajtására, Lajos előrehaladott kora és betegsége miatt lemondott nápolyi öröklésének jogáról és azt katonáival együtt Károlyra ruházta, akit 1381-ben nápolyi királlyá szentelt a pápa. A magyar főurak Lajos halála után, mint az Anjou ház egyetlen nagykorú férfi tagját, őt, vagy Máriával összeházasítva fiát, Lászlót tekintették a korona jogos várományosának. Elindult tehát Horváti Nápolyba, hogy meghívja Károlyt a magyar trónra. Fő érve a jogcím, ami alapján Károly trónra léphet, továbbá ostorozta a nőuralmat, arra hivatkozva, hogy az ország veszélyben van.

1. Az anarchiába tartó ország
2. Útban a végzet felé
3. Kérdések és válaszok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére