Látványosan csökkent Bush elnök támogatottsága

A legújabb, november 11-13-a között végzett közvélemény-kutatás 37%-os társadalmi támogatottságot állapított meg a jelenlegi elnök javára - közli a USA Today. A látványos csökkenés magyarázata az amerikaiak által egyre rosszabb szemmel nézett iraki szerepvállalás, a magas benzinár és az idén augusztusban tomboló Katrina-hurrikán pusztításaira adott lassú kormányzati reakció. S bár az alkotmánynak megfelelően Bush nem küzdhet harmadjára is az elnöki címért, második periódusában a következő három évben teljesítenie kell.

A republikánusok 80%-a még bízik az elnökben. A függetlenek 28%-a és a demokraták 7%-a ugyancsak hisz az általa képviselt politikában. S történelmi tény, hogy 40%-os támogatottság alá süllyedni még nem jelent katasztrófát. Truman, Johnson, Nixon, Ford, Carter, Reagan és Clinton is megtapasztalhatta, milyen az, amikor a társadalom fele sem azonosul az elveivel - de legalábbis politikai gyakorlatával.

Elnökök és katonák: Truman, Nixon és Bush

Truman - a koreai beavatkozás népszerűtlensége miatt - 1952 januárjában alig érte el a 23%-ot. '53-ban mennie kellett. Johnson 1968 márciusában - a túlzott vietnámi hadviselés miatt - 36%-on állt. Az eredményt látva bejelentette, hogy nem indul újra az elnökválasztáson. Nixon - a Watergate-ügy kapcsán - 1973-ban csupán 31%-ot "tudott felmutatni". A következő évben önként lemondott. Fordnak, az addigi alelnöknek a hanyatló gazdasággal és a növekvő inflációval kellett megküzdenie. A harcban ő maradt alul; a '77-es választói akarat Jimmy Carternek kedvezett. Nem úgy, mint a két évig tartó iráni túszdráma, amely 1981-ben távozásra kényszerítette a Szent Koronát Magyarországnak visszaadó elnököt.

Clinton és Reagan - hibáik ellenére - kaptak még egy esélyt, amellyel éltek is. Ringbe szálltak egy második ciklus reményében és újabb négy évre lettek a Fehér Ház lakói.