A Vatikán megnyitotta a pápai titkos alagutat

A 800 méter hosszú rejtekút léte eddig is ismert volt, hiszen 14 méter magas és egy méter széles falként, jól láthatóan húzódik nyugatról kelet felé, míg el nem éri a Tevere partján álló Angyalvárat, ám az továbbra is egyházi titok, hol kezdődik a folyosó.

A folyosó építése még a középkorban vált szükségessé, hogy a pápai államot érő gyakori katonai támadások esetén az egyházfő biztonságos helyre tudjon jutni. Ezen az úton menekült például VII. Kelemen pápa V. Károly császár zsoldosai elől. A császár zsoldosai Rómán belül nem kímélték a Vatikánt sem: felégették a pápai lakosztályok és a kápolna berendezéseit. A régészek golyónyomokat és alabárdok vágta repedéseket találtak az egyes helyiségek freskóin.

Egyes híresztelések szerint a folyosót néhány egyházfő arra is felhasználta, hogy hölgyeket csempésszen a Vatikánba.