Nyugdíjaskorba lépett az amerikai hírszerzés

Presztízsveszteség és baklövések

A hírszerző ügynökség tekintélye a hetvenes években alapjaiban ingott meg, mikor kiderült, hogy a Nixon elnök bukását okozó Watergate botrány résztvevői egykori CIA ügynökök voltak. A helyzetet csak tovább rontotta, hogy a törvényi tiltások ellenére az ügynökség Amerikában is tevékenykedett, s háborúellenes aktivistákat figyeltek meg. Az utolsó csepp a pohárban Seymour Hersh New York Times címlapján közölt cikke volt, ami a `Családi ékszerek` címet viselő, az ügynökség illegális tevékenységeiről képet adó titkos jelentéséből merített.

A jelentős presztízsveszteséget, a szenátusi és a képviselőházi bizottsági vizsgálatokat túlélve az ügynökség folytatta működését, Indokínától át az arab világon keresztül Afrikáig mindenütt folytak hadműveletek. A CIA Chilében részt vett a baloldali Allende-kormány megbuktatásában, Augusto Pinochet hatalomra segítésében. Évekkel később Afganisztánban katonai kiképzésben részesített olyan mudzsahedineket, akik közül többen - élükön Oszama bin Ladennel - ma az Egyesült Államok legnagyobb ellenségei.

A hetvenes években Európában is folytak akciók, a francia és az olasz kommunisták befolyását sikerült visszaszorítani, bár ennek egyes összeesküvés-elméletek szerint igen komoly ára volt: állítólag több, a radikális baloldali szervezetek számlájára írt akciót valójában a CIA által támogatott csoportok követtek el, abban a reményben, hogy a közvélemény szemében ezzel jelentősen romlani fog a baloldal megítélése.

A 10 évvel ezelőtti évfordulón

A több bestseller-írót megihlető ügynökség a közelmúltban ismét botrányoktól volt hangos, a 2001. szeptember 11-i merényletek előtti feltételezett mulasztások miatt, valamint a titkos CIA-börtönök révén került újra a reflektorfénybe. A testület egykori tagjainak körében komolyan borzolta a kedélyeket a Pulitzer-díjas Tim Weiner: a két évtizede a New York Times-nak dolgozó zsurnaliszta szerint ugyanis sokszor a szervezet baklövései formálták a 20. század történetét.

Optimizmusra az sem adhat okot, hogy valószínűáleg sosem ismerhetjük meg teljesen a szervezet történetét: erről tanúskodik az az eset, amikor a CBS 1948-ban eltűnt riporterére vonatkozó iratanyagok nemrég rejtélyes módon eltűntek az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) levéltárából. Az eset kapcsán sokan múlthamisítási törekvésekkel vádolják a szervezetet.

1. Kormánybuktatások a háttérből
2. Presztízsveszteség és baklövések
3. Nácik, kommunisták és más szövetségesek