A maffiával ölette volna meg a CIA Castrót

Kiestek a csontvázak a szekrényből: korábbi ígéretének megfelelően az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy 703 oldalas, szabadon letölthető fájlban tette elérhetővé (pdf, 27 MB) 25 éves illegális üzelmeinek legkirívóbb eseteit, amelyekben a tengerentúli merényletek mellett a hazai kémkedések és emberrablások is megtalálhatók.

A CIA igazgatója, Michal Hayden szerint időszerű volt lerántani a leplet az ügynökség múltjának ismeretlen fejezeteiről, ugyanis a Bush-kormányzatot már sokan kritizálták az általuk alkalmazott túlzott titkosítások miatt. A legtöbb, most nyilvánosságra hozott akció már az elmúlt évek kongresszusi meghallgatásain is előkerült, ám a széles nyilvánosság számára mégis először nyújtanak betekintést a CIA hidegháborús munkamódszereibe.

A családi ékszerek nevet viselő gyűjtemény egyes darabjai azt az akciót mutatják be, amellyel az ügynökség Fidel Castro kubai diktátortól próbált megszabadulni, akinek 1959-es forradalma kommunista országgá tette a szigetet. Az iratok szerint ügynökség vezetői az 1960-as évek elején ezért úgy határoztak, hogy egy "gengszterakcióval számolnak le a vezetővel".

A CIA felvette a kapcsolatot a maffia egy magas rangú, Las Vegasban tevékenykedő tagjával, Johnny Rosellivel, aki a város főutcáján álló jégautomatákat üzemeltette. Neki akkor azt mondták, hogy Kubában a hatalomátvétel miatt több nemzetközi céget - így a szerencsejátékkal foglalkozókat is - igen komoly veszteség érte, és 150 ezer dollárt fizettek volna a vezető eltávolításáért. A dokumentum szerint "nyíltan közölték vele, hogy az Egyesült Államok kormánya hivatalosan semmilyen formában nem tudhat az akcióról".

A gyakran olcsó detektívregényekhez hasonlító aktákból megtudhatjuk, hogy Rosellivel a New York-i Hilton Plaza Hotelben találkoztak, ám az akció nem járt nagy sikerrel. Az ügynökség ezért a maffia két másik magas rangú tagját, Salvatore "Momo" Giancanát és Santos Trafficant kereste fel, akik bár mindketten az amerikai körözési listák élén voltak, mégis igen nagy érdeklődést mutattak az ügy iránt. Az Arany Sam néven ismert Giancana ekkor elmondta, hogy szerinte a tűzfegyverek használata problémát jelenthet, és inkább a diktátor megmérgezését javasolta. A CIA erre rábólintott, így a maffia hat "halálos dózisú" tablettát juttatott el Juan Orta kubai tisztviselőhöz, akinek a szerencsejátékokból eredő pénzügyi problémái miatt voltak alvilági kapcsolatai.

Bár Orta közel tudott férkőzni Castróhoz, többszöri sikertelen kísérlet után megijedt, és kiszállt az akcióból. Ekkor egy másik jelöltet javasolt, aki szintén sikertelenül próbálta megmérgezni a kubai vezetőt. A cég végül 1965-ben leállította az akciót.

A most nyilvánosságra került dokumentumok még számos más, a hidegháború éveiben elkövetett törvénytelen ügylet részleteit tárják fel, kezdve a külföldi merényletkísérletekről a belföldi kémügyekig és emberrablásokig. Szó van bennük a Watergate néven elhíresült lehallgatási botrányról, de a Noszenko-ügyről is (az Egyesült Államokba menekült KGB-s tiszt vallatásáról).