Sziklarajzok tárják fel a szibériai sámánok rituális portáljait

A Dél-Szibériában, a Jenyiszej folyó medencéjében fekvő Hakasz Köztársaság területén található Oglahti lelőhelyen azonosított petroglifák egy korábban már megfigyelt, de egyedülállónak hitt vizuális mintázatot ismételnek meg. Rozwadowski a régió fővárosától, Abakantól hatvan kilométerre északra fekvő területen olyan véseteket dokumentált, amelyeken az emberi alakok közvetlen interakcióba lépnek a szikla természetes hasadékaival.

A központi ábrázoláson egy olyan hibrid figura látható, amelynek törzsét egy spirálmintás sámándob helyettesíti, és amelynek lábai futó mozdulattal egy sziklarepedés felé irányulnak. A nyílás két oldalán további, rituális öltözéket viselő alakok tűnnek fel, akiknek a lábai kisebb repedéseket érintenek, mintha éppen belépnének a kőzetbe, vagy kilépnének onnan.

A kutató a vizuális ábrázolásokat a térségben máig élő hakasz etnográfiai adatokkal vetette össze. A helyi hagyományban "kam" néven ismert sámánok legfontosabb beavatási eszköze a "düngür", azaz a rituális dob volt. A hitvilág szerint az elhunyt sámánok a dobjaikkal együtt a hegyek belsejébe utaztak. Ezt az értelmezést erősítik azok az altaji és mongol párhuzamok is, amelyek szerint a sziklarepedések Umaj istennőnek, a legfőbb isten, Tengri hitvesének a méhét szimbolizálták, ahonnan az élet és a sámáni erő is származik. Az Oglahti lelőhelyen a repedés mellett ábrázolt világfa is ezt a kozmológiai rendszert támasztja alá, amely a különböző világszintek közötti szellemutazás tengelyét jelképezte az ősi közösségek számára.

Az új leletegyüttes megerősítette a korábban az Iljinszkaja Piszanyica lelőhelyen talált hasonló, kőhasadékba rajzolt sámánalak jelentőségét, tudományosan is igazolva, hogy nem egyedi esetről, hanem egy kiterjedt, rendszerszintű kulturális gyakorlatról van szó. A dél-szibériai petroglifák kompozíciós sémája szoros párhuzamot mutat az észak-amerikai, a dél-afrikai, valamint az európai paleolitikumból származó barlangrajzokkal, ahol a geológiai repedéseket a módosult tudatállapotban végzett szellemutazások fizikai kapuiként ábrázolták.

A kutatás rámutat: a kőzet fizikai adottságainak tudatos beépítése a műalkotásba kulcsfontosságú eleme volt a régió ősi szellemi gyakorlatainak, még ha ez a kiváltság a források szerint csak a magasabb rangú, saját dobbal rendelkező beavatottak számára volt is fenntartva.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?