Magyarországon élt a leggazdagabb őskori törzsfőnök

A professzor szerint az időszámítás előtti 5. évezredben a neolitikus (újkőkori) települést az úgynevezett lengyeli kultúra népe lakta. A népcsoportra utaló első lelőhelyet a 19. században a tolnai Lengyel község mellett fedezték fel, e település lett a kultúra névadója.

Az M6-os autópálya építését megelőző munkálatok alkalmával már eddig is olyan egyedülálló leletek, objektumok kerültek elő, melyek igazolják azokat a feltevéseket, hogy egész Európa legnagyobb ismert és kutatott őskori lelőhelyéről, temetőjéről van szó - tette hozzá a szakember. Hangsúlyozta, hogy a napokban feltárt törzsfőnöki sír a temetkezés `eszköz- és ékszerleleteinek gazdagságával talán az egész európai őskor eddigi legkiemelkedőbb sírja`.

Így temetkezett a lengyeli kultúra: őskori sír Alsónyék mellett

A professzor kifejtette: a 2 méterszer 2 méteres sír cölöpszerkezetű, a törzsfőnök nyughelye fölött valószínűleg egy építmény magasodott. Ezt a sír 4 sarkába leásott hatalmas cölöp tartotta. A cölöpök mellé helyezték el az edényeket, amelyekben a halottnak a túlvilági létre szánt ételt és italt helyezték el. A sír feltárása a gazdag leletanyag miatt 3 napot vett igénybe - emelte ki a szakember.

Zalai-Gaál István rámutatott arra: a sír tartalma az elhunyt társadalmi szerepére utal. A leletek között hatalmas csiszolt kőbaltára, kőékre, az ebből az időszakból eddig legnagyobb méretű kőkésre, őstulok szarvra, márvány buzogányfejre, valamint egy csiszolt, formájában már kora rézkori fejszéket utánzó kő harci eszközre bukkantak.

"Alakja arra utal, hogy már ismerték a fémfejszéket, de még nem volt fémük és kőből utánozták" - hangsúlyozta Zalai-Gaál István. Mint elmondta, a halott nyakán több száz rézgyöngyből és kagylóból készült ékszert találtak. Kagylóból faragott gyöngysor, korona ékesíti az edényeket is. A kagylók földközi-tengeri eredetűek, az őskori cserekereskedelem útján kerültek ide. Ilyen ékszereket csak a leggazdagabbak vagy a vezetők engedhettek meg maguknak - hangsúlyozta Zalai-Gaál István.

Tájékoztatása szerint az MTA Régészeti Intézete végzi az ásatásokat. A technikai kivitelezést az Archeosztráda Kft. végzi, amelyben 70 százalék az intézet részesedése, a fennmaradó 30 pedig a Magyar Tudományos Akadémiáé. Mint elmondta, tavaly 14 ezer négyzetméternyi területet tártak fel Bátaszék térségében, és több mint egymillió tétel került elő a cserepekkel, táplálékmaradványokkal, elsősorban állati csontokkal együtt. Szeptember végéig pedig további 24 ezer négyzetméteren végeznek ásatásokat.

(Múlt-kor/MTI)