Először vizsgálnak őskori DNS-t Magyarországon

`Ez az első eset, amikor Magyarországon őskori csontvázak DNS-vizsgálatára kerül sor, amely a rokoni kapcsolatokra, az elhunytak nemére, életkorára derít fényt` - mondta a szakember, hozzátéve, hogy a leletek teljes archeogenetikai vizsgálatához nemzetközi pályázatokon igyekeznek pénzt szerezni.

Beszámolt arról, hogy a régészeti munkálatok az M6-os autópálya építése kapcsán kezdődtek tavaly, eddig 14 ezer négyzetméternyi területet tártak fel, 2007 végéig pedig további 24 ezer négyzetméteren végeznek ásatásokat. A települést az úgynevezett lengyeli kultúra népe lakta. A népcsoportra utaló első lelőhelyet a 19. században a tolnai Lengyel község mellett fedezték fel, a település lett a kultúra névadója.

Egyedülállóan temetkeztek a dunántúli neolit főnökök

"Ez lesz Európa legnagyobb ismert neolitikus települése és temetkezési helye, ha befejezik az ásatásokat" - mondta a szakember. Hozzátette, eddig sokkal több lelet, sír, ház, gödör került elő, mint korábban ebből a kultúrából együttvéve. Tavaly 287 sírt tártak fel, több mint egymillió tétel került elő a cserepekkel, táplálékmaradványokkal, elsősorban állati csontokkal együtt.

A sírok alapján az embereket családi csoportokban temették, a sírba a magzati pózban lévő elhunyt mellé edényeket helyeztek, amelyekben étellel-itallal látták el őket a túlvilági létre. Sok kultikus tárgyat, csiszolt és hasított kőeszközt, csont- és agancsfejszét, valamint "export útján idekerült", földközi-tengeri kagylókból készült nyakláncot, karkötőt, fülbevalót találtak.

Az egykori lakók 25 méter hosszú, 9-10 méter széles, sátortetős cölöpházakban laktak. A cölöpök közét befonták gallyakkal, majd kívül-belül agyaggal tapasztották be. Az elmúlt 7 ezer év alatt a szerves anyag megsemmisült, mára a cölöplyukak árulkodnak a házak alakjáról és arról, hogy többségükben két helyiségből álltak. A leletanyag restaurálását, a csontmaradványok antropológiai és részleges genetikai vizsgálatát a Régészeti Intézetben végzik.

(Múlt-kor/MTI)