Robert Capa és Magyarország
2013. szeptember 25. 12:09
Amikor Capa – született Friedmann Endre Ernő – Magyarországhoz fűződő kapcsolatát firtatjuk az utólagos történeti konstrukció szép példájaként, alapvetően két időszakot kell szétválasztanunk: az 1913 és 1931 közötti, itthoni éveinek, formálódásának idejét, azaz gyerekkorát a háborút viselő Osztrák-Magyar Monarchiában és a birodalom felbomlása utáni katonai-politikai zűrzavarban, illetve diákkorát a király nélküli Magyar Királyságban, majd pedig 1931 utáni emigránséletét, és a néhány hétig tartó hazalátogatásait.
Korábban
Ide kínálkozik aztán egy újabb distinkció, amit épp a kultusz eredményeképpen a Capa névre rakódott rétegek fednek el: szét kell választanunk ugyanis az egykorú, és a ma még sajnos csak töredékükben nyilvános forrásokat – így a leveleket, cikkeket, fotókat – és a publikált visszaemlékezéseket. Az emigráns-elbeszélésekben az utólagos rajz ugyanis mindig kontúrosabb, mint a valós időben megélt élményanyag, mely sokkal zavarosabb és esetlegesebb. A visszaemlékező szemére a kivándorlás óta eltelt idő von hályogot; a mélyben sikerek, kudarcok keltette önigazolás vagy önfelmentés mechanizmusai működtetik a nagyítás, kicsinyítés vagy feledés prizmáját, mely szüntelenül megtöri a felidézett emlékeket.
És akkor még nem is említettük a kiváló humorérzéket, hovatovább iróniát, mely unos-untalan betüremkedik a legkellemetlenebb esemény elbeszélésébe is, hogy pimaszul lekerekítse, felstilizálja, vagy éppenséggel banalizálja a történteket. Márpedig Capa nagy mesélő volt.
Friedmann Endre a magyar főváros és a Monarchia szülötte; családja asszimilált zsidó család, apja női szabó, maga pedig a pesti belváros neveltje volt. Gyerekkorának, eszmélésének alapélménye a dolgok feltartóztathatatlan változása. Éppen kamaszodni kezd, amikor a nagy gazdasági világválság kilép a világ tőzsdéiről és rátelepszik az emberek gondolataira. Bandi már a Madách Gimnáziumba jár, amikor Kassák és a Munka-kör hatása alá kerül. Tüntetéseken, előadásokon, gyűléseken vesz részt, újságíró akar lenni. Baloldali barátai közül néhányan már 1930-ban elhagyják Magyarországot, s valószínűleg érettségi után ő maga is külföldre készült.
Fisli Éva cikkének folytatása a Múlt-kor Magazin 2013. őszi számában található
![](https://ad.jumu.hu/www/images/8d4119b34f1e66a8ee64cee1036bddee.jpg)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![Múlt-kor magazin 2010/ősz](/ih0Ax/label/.cut-640x400/624.jpg)
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap