Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik

Míg Károly a lovas portrén fényes páncélzatot visel, jobb kezében hatalmas dárda, bal kezében leszegett fejű, előretörő, fekete szőrű lovának kantárja, addig egy másik, ugyanebben az évben, és ugyancsak Tiziano által festett arcképén sokkal inkább rezignáltan, fáradtan, melankolikusan jelenik meg. Zárt térben ül, fekete öltözetéből csupán fehér inggallérjának foltja világít, jobb kezében levetett kesztyűjét tartja, pálcája bal lába mellett a székhez támasztva. Tiziano az addigi szokásoktól eltérően a teljes ülő alakot mutatja be – az uralkodó lábai tétován, kicsit esetlenül érintik a szoba vörös szőnyegét. Teljes testével kissé balra fordul, hogy aztán arcát enyhén jobbra fordítva a festmény nézőjére szegezhesse tekintetét. Szemei gombszerűek, orra markáns, nagy és hegyes, szakálla ugyancsak jellegzetes, előreugró állra enged következtetni.

Ezen a portrén a diadalmas és hatalmas császár helyett egy élete vége felé járó, megfáradt öregember látható. Nyakában az aranygyapjas rend jelvénye. Ugyanaz a jelvény, amelyet egy Bernaert van Orley nevű brüsszeli festő közel harminc évvel korábban készült, ugyancsak Károlyt – de akkor még csupán spanyol királyként I. Károlyt – ábrázoló táblaképén is láthatunk. Itt Károly még egészen fiatal, alig húsz éves. Az akkoriban megszokott kompozíció szerint jelenik meg: háromnegyed profilban láthatjuk nagyjából mellkasáig, fején tekintélyes méretű fekete kalappal, rajta medál: Károly nevének kettős kezdőbetűje között a burgundiai királyi embléma. Haja a füléig ér, arcát nem borítja szőrzet, így jól látható előreugró álla, melyet Tiziano arcképein már szakáll takar.

A két portrét – ahogy mondani szokták – egy világ választja el egymástól. Tiziano hihetetlenül puha színfoltjaival szemben van Orley inkább a körvonallal operált: míg nála a modell szinte szétfeszíti a kép kereteit, addig a velencei mester festményén emberivé zsugorodik a hatalmas uralkodó alakja. Van Orley kifejezetten előnytelen oldaláról mutatja a Habsburg trónörököst, keresve sem találhatott volna jobb beállítást a Károly kortársai által is felemlegetett, finoman szólva sem vonzó orra és álla kihangsúlyozására.

Romek Dóra írásának folytatása a Múlt-kor történelmi magazin őszi számában olvasható

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye