A Kennedy-család és az öröklött hírnév

 Amint az a hasonló jelölések kapcsán gyakran megesik, többen megkérdőjelezték, hogy John Fitzgerald Kennedy lányának megvan-e a megfelelő képzettsége, tapasztalata és kiállása egy ilyen feladat ellátásához. A szakmai felvetések mellett azonban egy másik dilemma is kirajzolódik ebben az esetben. Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok – és a világ – az új évezred második évtizedére sem engedte el, de nem is szokta meg „Amerika királyi családját”, a Kennedyeket, akik szerény, ír katolikus hátterüket jócskán maguk mögött hagyva a Fehér Házig és a médiasztárságig vitték.

Aktív nagyszülők

A Caroline Kennedy kinevezéséről szóló híradások és az interneten közzétett reakciók között böngészgetve könnyen találunk olyat, amely teljesen komoly hangot megütve nyilatkoztatja ki: Japán valójában megtiszteltetésnek veheti, hogy az Egyesült Államok „királyi sarjat”, a nemzet legjavát küldi Tokióba. Mások viszont rendkívül aggályosnak találják az effajta dinasztikus felvetéseket a meritokrácia deklarált hazájában, és nehezményezik, hogy valaki – feltehetőleg – a származása miatt (is) kerüljön magas diplomáciai beosztásba. S itt nem csak arról van szó, hogy a politikai talentum aligha öröklődik automatikusan, s még arról sem, hogy Caroline-nak egyáltalán volt-e mit örökölnie.

Központi probléma az is, hogy bármely Kennedy egy dolgot egészen biztosan magával hoz: az immár önműködővé vált médiasztárságot. Ennek nem sok köze van az illető végzettségéhez és szakmai múltjához, vagy akár bármely idősebb családtag – vélt vagy valós – politikai teljesítményéhez, ám sok esetben rendkívül jól eladható. A The Washington Post nem véletlenül jegyezte meg, hogy a Japánok igencsak szeretik, ha nagykövetük „szupersztár” – Caroline Kennedynek pedig már az apja sem csupán politikus, de híresség is volt, s az elnök lánya ezt a hírnevet örökölte tőle.

A Kennedyek egymást követő nemzedékeinél jól érzékelhető az a folyamat, amelynek során egyre inkább hírességstátuszuk táplálhatja közéleti karrierjüket, mint fordítva. Ennek részben az az általános jelenség az oka, hogy a közélet az elmúlt évtizedek során erősen médiaközpontúvá vált és jelentős mértékben bulvárosodott is. Másrészt viszont a Kennedy-család esetében fontos szerepet játszik a JFK-t körbelengő hollywoodi légkör is, és nyilvánvalóan az sem mellékes, hogy a klán tagjai évtizedek óta a legtöbb hírt a magánéletük terén termelik.

A TELJES CIKK A MÚLT-KOR TÖRTÉNELMI MAGAZIN ŐSZI SZÁMÁBAN OLVASHATÓ

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait