A világ egyik legnagyobb templomába látogatott a pápa

Az épület csaknem ezer esztendőn át volt a kereszténység legnagyobb temploma volt. A templom első tervei Konstantin római császárig vezethetők vissza, aki 330-ben Konstantinápoly néven a Római Birodalom fővárosává tette Bizáncot. Fiainak uralkodása alatt fejeződött be az első Hagia Sophia felépítése. Mivel 404-ben tűz pusztított a templomban, ezért 415-ben újra felszentelték. A kis híján I. Jusztiniánusz bizánci császár (527-565) koronájába kerülő úgynevezett Nika-lázadás során elpusztult a templom. A császár tízezer munkással öt év leforgása alatt újból felépíttette. Felszentelésekor 537-ben állítólag letérdelt a templom közepén és - utalva a jeruzsálemi templomra - felkiáltott: `Salamon, túlszárnyaltalak!`

Nem örülnek a látogatásnak

Az 558. évi földrengés okozta kisebb károk helyreállítása után hosszú időn át a bizánci császárok koronázási temploma és fontos állami aktusok színhelye, de tragédiák tanúja is volt a templom, mint például 820. december 24-én, amikor katonai összeesküvés során az oltár előtt gyilkolták meg V. Leó (813-820) császárt.  A 867. és 986. évi földrengések után komolyabb helyreállítási munkálatok elvégzésére volt szükség.

Néhány évszázaddal később, 1054-ben a nagy kelet-nyugati egyházszakadást előidéző aktus színhelye volt a Hagia Sophia: A IX. Leó pápa által Konstantinápolyba küldött Humbert Silva Dandida bíboros július 16-án a katedrális oltárára helyezte a Kerulliarosz pátriárkát kiközösítő pápai bullát, amit azután a pápa kiközösítése követett Kerullariosz által. A kölcsönös kiközösítésnek a II. vatikáni zsinat vetett véget.

Miután 1204-ben a negyedik keresztes hadjárat során a velenceiek elfoglalták Bizáncot és 1261-ig fennállott a "Latin Császárság", a Hagia Sophia erre az időre római katolikus templom lett. A város 1453-as elfoglalása után II. Mohamed szultán (1451-1481) uralkodása alatt dzsámi lett és négy minarettet építettek hozzá. Építészetileg számos török mecsetnek szolgált példaképül.  A Török Köztársaság megalapítója, Kemal Atatürk rendelkezésére 1934-ben múzeummá nyilvánították.

A Hagia Sophia 7570 négyzetméterével a világ egyik legnagyobb templomi épülete. A kupola csúcsánál magassága 55,6 méter, s a fő kupolát a főtengely mentén két fél- illetve hat mellékkupola támasztja. A vastag falakon sok az ablak, amelyek ugyan ma kisebbek, mint eredetileg voltak, mégis fényárba borítják a belső teret. A földszinten, illetve az egyik galérián fennmaradt néhány mozaik Krisztus, Szűz Mária, továbbá néhány bizánci császár és császárnő ábrázolásával. A galérián van annak az Enrico Dandolo velencei dózsénak az eredeti síremléke is, aki matuzsálemi korban, 97 évesen állt a Konstantinápolyt 1204-ben elfoglaló IV. keresztes hadjárat élére.

(Múlt-kor/MTI)