Kézikönyv Magyarország és a keresztesek kapcsolatáról

A régészettől a hiedelmekig

A kötet második része az egyházi lovagrendek és Magyarország kapcsolatát foglalja össze. F. Romhányi Beatrix az ispotályos és lovagrendek helyét vázolja fel a középkori magyarországi szerzetességen belül. Stossek Balázs a templomosok történeti szerepét méltatja, akiknek birtokaik, rendházaik jelentős része Horvátországban és Szlavóniában található. Ennek magyarázatául a kereskedelmi és utánpótlási szempontok szolgálhatnak.

Hunyadi Zsolt Szent János testvéreinek, azaz a johannitáknak szentelte tanulmányát. Egy adalék befolyásos helyzetükhöz: a késő középkori Magyar Királyságban a rend a legnagyobb földbirtokosok közé tartozott. A Szent Sír Kanonokrend nem tartozik az ismertek közé, a fehér foltot Kurecskó Mihály és Stossek Balázs tüntetik el. A Német Lovagrend, amelynek történetét Laszlovszky József és Soós Zoltán foglalták össze, már jelentősebb szerepet játszott hazánk történetében. A szerzők választ adnak a letelepedés kérdésére, kitérnek a várépítő tevékenységre, és felvázolják a régészeti kutatás nehézségeit is. Gyöngyössy Márton rövid értekezésében a lovagrend 1430-1431-es nagyszebeni pénzverését ismerteti.

Szakács Béla Zsolt művészettörténész szemmel néz a korszakra. Az alapvető kérdés: számolhatunk-e egyáltalán lovagrendi művészettel, mint önálló jelenséggel? A korábbi kutatást is izgatta ez a probléma, ennek ellenére rendszeres összefoglalás nem született e témakörben, és az enyészetté lett várak és templomok, a pusztuló régészeti hagyaték nem könnyítik meg a válaszadást. Szentesi Edit kitekint a középkorból: a Templomos Lovagrendre vonatkozó hiedelmeket és legendákat gyűjtötte össze, ugyanis a néphit sok várromot tulajdonított a "vörös barátoknak". A legendák kialakulásában minden bizonnyal közrejátszott a templomosokkal történő brutális leszámolás, és a szabadkőművesek is maguk javára fordították a rend körül lappangó sejtelmességet. Zsengellér József, mintegy befejezésül a mai Magyarországon működő lovagrendeket mutatja be. Vajay Szabolcs epilógusa méltó keretet biztosít a tanulmányoknak.

A Függelék számos hasznos információt tartalmaz: egy jól összeszedett válogatás segítségével 47 szemelvényt olvashatunk, a glosszárium röviden összefoglalja a legfontosabb terminológiai kifejezések jelentését. A tematikus kronológia, a nagymesterek és prépostok, a rendi birtokok, az egyházi és világi méltóságok felsorolása, illetve a 22 térkép révén pedig alapvető ismereteket nyerhetünk.

A kötetet ügyesen szerkesztett összeállítások zárják. Major Balázs, Dezső Tamás és Zsengellér József fényképei a középkori Közel-Keletet idézik fel, majd Major Balázs egyrészt bemutatja a Szentföld lakóit, másrészt részletesen elemzi a területen található keresztes várakat. A szemléltetést válogatott fényképek, rajzok teszik még teljesebbé.

Magyarország és a keresztes háborúk. Lovagrendek és emlékeik. Szerk.: Laszlovszky József - Majorossy Judit - Zsengellér József. Máriabesnyő - Gödöllő, 2006. Attraktor Kiadó, 337 oldal + CXLIV melléklet
Ára: 6900 Ft

1. Megítélés a jó kezdetektől a rossz befejezésig
2. A régészettől a hiedelmekig