A keresztesek ezüstje Tel-Avivban

A 13. század közepéről származó, ritka érme került elő egy Tel-Aviv külvárosában folytatott ásatáson - jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (Israeli Antiquities Authority).

Az ezüst féldrachmáson - mely a régészek szerint 1251 és 1257 között keletkezhetett - egy kereszt, egy háromágú liliom és a keresztény szentháromság arab nyelvű leírása látható. Az érmét az 1099 és 1291 között fennállott Jeruzsálemi Latin Királyságban használták.

Arab Szentháromság a ritka pápai érmén

A Tel-Avivhoz tartozó Jaffa bolhapiacán hosszabb ideje folytat ásatásokat az Izraeli Régészeti Hatóság megbízásából Martin Peilstöcker és Amit Reem. A leletet a Hatóság érmeosztályána szakértői azonosították, és azt is megállapították, hogy jóllehet a pénzdarab ismert a tudósok előtt, hasonló lelet most került elő először szabályos ásatás során. A szakértők szerint az érmét az 1251 és 1257 közötti rövid periódusban verhették, és a készítők a 13. század első felében, Damaszkuszban használt féldirhemest vették alapul.

Az érmére egy egykori lakóház-együttesben találtak, melyet - a falait díszítő kerámiákkal együtt - a 13. századra datálnak. Meglepő, hogy az arab nyelvű feliratból a keresztény Szentháromság olvasható ki: al Ab, al-Bin we al Rukh al Kuds, azaz az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Az érme mindkét oldalán olvasható - szinte teljesen elmosódott - további szöveg is: "Övé a dicsőség örökkön örökké".

Érdekes története van az arab feliratú, ám keresztény szimbolikájú érméknek. A damaszkuszi Fatimid és Ayyubid uralkodók aranydénárjait és ezüst dirhemeit rendszeresen másolták a keresztény frank királyság uralkodói, valamint Antiókia és Tripoli északi hercegségei a 12. és 13. században. 1250-ben azonban Eudes de Chateauroux püspök személyében pápai legátus érkezett a keleti kereszténység földjére. Mikor tudomására jutott, hogy Mohamed nevét és muszlim szimbolikát viselő érméket használnak a keresztények, azonnal megtiltotta a gyakorlatot, egyben a pápa azonnali beavatkozását követelte.

A pápa melléállt, és kiközösítéssel fenyegette meg azokat a keresztényeket, akik a próféta nevét vagy Mekkából Medinába településének évét (hidzsra) ábrázoló érmével fizetnek. A pénzverők azonban azzal kerülték ki a pápai fenyegetést, hogy a muszlim nevek helyett egyszerűen keresztény szimbólumokat helyeztek el az érméken, de az arab írást továbbra is megtartották.

"Elképesztően ritka leletről van szó, ráadásul az első, amely ásatáson került elő" - nyilatkozta az Israel Museum érmeszakértője, Robert Kool. "A múzeumban 150 000 érmét őrzünk, de ebből a típusból eddig mindössze kettő volt a birtokunkban" - tette hozzá a tudós.