A leghíresebb transzvesztita: Éon lovag kalandos élete, 1. rész

Éon lovag politikai karrierjének fénykorát férfiként töltötte, életének delelőjén azonban hirtelen eldobta a katonai uniformist, s nőként élt haláláig.

Pompadourt is megtévesztette

Fent: Éon lovag férfiként, mellén a Szt. Lajos-rend keresztjével Lent: Éon lovag nőként

Férfi volt? Nő? Esetleg hermafrodita? Hol az egyik nemhez tartozónak vallotta magát, hol a másikhoz. A helyzetet bonyolítja, hogy saját hencegésén és az utókor romantikus legendáin kívül nincs mebízható forrásunk arról, kivel létesített szexuális kapcsolatot - ha létesített egyáltalán. Összehozták az orosz cárnővel és az angol király feleségével, de tartották hermafroditának is - már amikor nem fogadtak nagy tétekben a londoni tőzsdén valódi nemére. Az 1890-es években megjelent Pallas Nagy Lexikona szerint "hogy férfi vagy nő volt-e, mai napig sincs eldöntve".

 

Éon de Beaumont (teljes nevén Charles-Genevieve-Louis-Auguste-André-Timothée d'Éon de Beaumont) a burgundiai Tonnere városában született 1728. október 5-én, jogászi-kisnemesi családban. Atyja, Louis d'Éon de Beaumont ügyvéd volt, anyja, Françoise de Chavanson régi és jómódú nemesi család sarja. Éon gyermekkoráról kevés biztosat tudunk, hiszen emlékiratát - melyet egyik barátja vetett papírra - nem tekintik hiteles forrásnak. A már nemváltása után írt könyvben Éon azt állítja, leánynak született, ám szülei fiúként nevelték, mert atyja csak akkor juthatott hozzá felesége hozományához, ha az asszony fiút szül. Éon elmondása szerint gyermekkorában "ellenállhatatlan vizelési kényszer rabigája alatt nyögött".

 

Éon igen fiatalon megtanult olvasni, az iskolában nyelvtehetségével és bámulatos memóriájával tűnt ki. Párizsi tanulmányainak végeztével, 1749-től a város pénzügyi hivatala titkáraként dolgozott, ebben az időben írta első könyvét, Franciaország pénzügyeiről. Ezután királyi cenzorként működött, minden idejét könyvek között töltötte. 1756-ban csatlakozott a "Király Titkának" nevezett kémhálózathoz, mely a külügyminisztert megkerülve egyenesen az uralkodónak jelentett.

 

A legenda szerint egyszer Éon tréfából fogadott a barátaival, hogy nőnek öltözve még XV. Lajos szeretőjét, a gyönyörű és fortélyos Madame Pompadourt is meg tudja téveszteni. Nyert. Mi több, maga a király is nőnek nézte, s ez különös ötletet adott az uralkodónak, aki épp titkos tárgyalásokra készült a franciákkal az idő tájt barátságtalan cári udvarral.

Titkosügynök női ruhában

XV. Lajos francia királyt (fent) és csavaros eszű, szépséges szeretőjét, Madame Pompadourt (lent) Éon oly sikeresen tévesztette meg, hogy a transzvesztitát a király női ruhában küldte kémkedni Erzsébet orosz cárnő udvarába

XV. Lajos Éont 1756-ban Oroszországba küldte azzal a titkos küldetéssel, hogy állítsa helyre a diplomáciai kapcsolatokat hazája és I. Erzsébet cárnő birodalma között. Igen ám, csakhogy Éon különös módját választotta az álcázásnak: immár a király kérésére ismét női ruhát öltött, s Mademoiselle de Beaumont néven férkőzött Erzsébet bizalmába. (Bizonyos pletykák szerint a cárnő rájött a csalásra, ám Éon férfiként is hatni tudott rá: Erzsébet szeretője lett. Párizsban ez idő tájt kezdték először rebesgetni, hogy a lovag - hermafrodita.) Küldetése mindesetre sikerrel járt: a következő évben Oroszország és Franciaország újra hivatalos kapcsolatot létesített.

Éon 1761-ben tért vissza Franciaországba; a következő évben a dragonyosok kapitányává nevezték ki, ami nagy megtiszteltetésnek számított. Az 1756-ban indult hétéves háború a végéhez közeledett, ám Éon még így is részt vett egy nagyobb ütközetben. Hősiesen küzdött, meg is sebesült a fején és az ágyékán. Katonai szolgálatáért és az orosz-francia viszony javulásában játszott szerepéért 35 évesen a királytól megkapta a magas kitüntetésnek számító Szent Lajos-keresztet s a nemességet - titulusa ezután Éon lovag volt.

1753-ban a király teljhatalmú követe lett Londonban, tevékenysége nagy részét azonban ekkor is a kémkedés (a francia királyban ez idő tájt felmerült Anglia elfoglalásának ötlete) és a dőzsölés tette ki. Éon ekkor ért politikai karrierje csúcsára, a tündöklést azonban hamarosan követte a bukás. A lovag felettébb fényűző életet élt, maximálisan kihasználta pozíciójának előnyeit, és igyekezett gyümölcsöző kapcsolatokat kialakítani a befolyásos angol nemesekkel. Ennek érdekében otthoni, burgundiai birtokairól hatalmas mennyiségben látta el nemes burgundival az angol felsőbb köröket. Ajándékai révén csakhamar rendkívül népszerű lett az előkelő társaság körében.

Mikor fülébe jutott, hogy hamarosan meg kell válnia teljhatalmú biztosi címétől, eszében sem volt lemondani számos előnnyel járó hivataláról, s befolyásos barátaitól kért támogatást. Egy sem állt melléje. 1763 októberében nyíltan szembeszállt az uralkodói paranccsal, s nem volt hajlandó elhagyni Angliát. Attól tartott, elabolják és erőszakkal francia földre viszik; egy XV. Lajosnak írt levelében azt állította, a helyébe kinevezett új londoni követ, Guerchy herceg el akarta kábítani és titkon hazacsempészni.

Kínos tettenérés a budoárban

Fent: Zsófia Sarolta királyné, akiért Éon női ruhába bújt Lent: a felszarvazott férj, III. György angol király

1764-ben megjelentette a londoni politikai tevékenységéről és későbbi visszarendeléséről szóló memoárját (Lettres, mémoires, et négociations particuliéres), mely jókora népszerűséget szerzett neki hazájában. Számos udvari titkot kiteregetett, életét feltehetőleg csak az mentette meg, hogy a király Anglia elfoglalásáról szőtt terveiről bölcsen hallgatott. Sőt, két évvel később a még mindig hálás XV. Lajos évi 12 000 livre apanázst ítélt meg neki oroszországi tárgyalásaiért, háborús vitézségéért és egyéb szolgálataiért. Utóbbiak közül a legfontosabb természetesen a kémkedés volt, mellyel Éon továbbra sem hagyott fel. Legfőbb kedvtelése ez idő tájt a könyvek bújása volt, 6000 kötetet és 500 ritka kéziratot számláló könyvtárában időzött a legszívesebben. Éon önkéntes angliai politikai száműzetése tizennégy évig tartott.

1770 körül egyre erősödött az a pletyka Londonban, mely szerint a tekintélyes burgundiai lovag valójában nő - az emberek állítólag még a londoni tőzsdén is komoly tétekben fogadtak egyik vagy másik eshetőségre. Küllemre egyáltalán nem tűnt nőiesnek: arca és testalkata férfira vallott, s gyakran viselte a dragonyosok kapitányi egyenruháját. A lovag eleinte kitartott amellett, hogy férfi, ám csakhamar megváltoztatta álláspontját, s nagyjából 1771-től már nőnek vallotta magát. Ekkortól azt állította: leánynak született, ám szülei, hogy hozzájussanak a hozományhoz, fiúnak adták ki, s férfi módra nevelték.

Pikáns történet szól arról, mi vette rá a lovagot, hogy hirtelen hivatalosan is nőnek adja ki magát. III. György király babonás felesége, Zsófia Sarolta egy éjjel hálószobájába rendelte az akkorra már titkos szeretőjévé vált Éont, mert olyan álmot látott, mely szerint csakis a lovag tudja meggyógyítani súlyos beteg fiát. A király azonban váratlanul benyitott, s felháborodva konstatálta, hogy éjnek évadján egy férfi ügyködik a felesége budoárjában. A királynő becsülete védelmében az egyik szolga hirtelen ötlettől vezérelve azt hazudta a királynak, hogy Éon valójában nő. Mivel ekkor már széles körben pletykáltak a lovag női ruhák iránti vonzalmáról s a valós neme körüli rejtélyről, György elbizonytalanodott, s levélben kért tanácsot XV. Lajos francia királytól.

Lajos szeretőjét, Madame Pompadourt, mint emlékszünk, a női ruhába öltözött Éon egyszer már alaposan megtréfálta. Az éles eszű s a politikához felettébb jól értő asszony a maga mulatságos tapasztalatából beszélt hát, mikor azt tanácsolta a királynak: erősítsék meg, hogy Éon nő, mert így egyrészt háborítatlanul folyhat tovább a királyné és a lovag politikai előnyökkel is kecsegtető románca; másrészt elhárulnak a viharfelhők Anglia és Franciaország jó kapcsolata fölül. XV. Lajos hajlott az okos szóra, s kajánul megírta Györgynek, hogy Éon tényleg és igazából nő.

Folytatjuk!
A következő rész tartalmából: Hazatérés szoknyában, A halottnak hitt szerető felbukkan, A rejtélyre fény derül