Buda visszavétele porig rombolta a várost

1686. szeptember 2-án, a délutáni órákban eldőlt Buda sorsa. A hetvenezres nemzetközi haderő végső rohama nemcsak az oszmán uralomnak vetett véget, hanem a középkori királyi székhelyet is a földdel tette egyenlővé. Miközben a lángoló romok felett napokig állt a füst, a pusztulás árnyékában már egy új, barokk város alapjait rakták le a betelepülő lakók.

A döntő roham napja

A keresztény szövetség csapatai 1686 júniusának közepén kezdték meg az ostromot. A vár alá mintegy hetvenezer katona érkezett Európa számos térségéből. A nemzetközi haderőt Lotharingiai Károly és II. Miksa Emánuel irányította az oszmán védelem ellen.

A várban nagyjából tizenkétezer–tizenötezer fős, jól szervezett oszmán helyőrség tartotta az állásait. A védők hónapokon át ellenálltak a folyamatos tüzérségi tűznek. A végső roham szeptember másodikán indult meg a súlyosan megrongálódott falak ellen. A támadók egyszerre több ponton törtek fel a bástyákra. Abdurrahman pasa az utolsó pillanatig vezette a védelmet, és a közelharc során esett el a vár kapujánál.

Buda visszafoglalása és a pusztítás képe

A katonai győzelem súlyos pusztítással járt. A hónapokig tartó ágyúzás és a belső lőporraktárak felrobbanása romba döntötte az egykori királyi palotát. A sűrűn beépített városrészekben hatalmas tűzvészek pusztítottak.

A gótikus templomok és az oszmán dzsámik egyaránt kiégtek. Buda visszafoglalása után az épületek döntő része lakhatatlanná vált. A füst napokig beborította a Dunát, miközben a középkori város elpusztult.

A város lakosságának eltűnése

Az ostrom végére a vár polgári lakossága nagyrészt elpusztult vagy elmenekült. Az életben maradt muszlim lakosok elhagyták a romokat. A győztes katonák fosztogatása tovább rontotta a helyzetet.

A Vár korábbi magyar polgári lakossága ekkorra már nem létezett. A város társadalmi szerkezete a hódoltság évtizedei alatt átalakult, és az ostrom lezárta ezt a folyamatot. Buda visszafoglalása így nemcsak katonai, hanem mély demográfiai törést is jelentett.

Újjáépítés a régi alapokon

Az újjáépítés nem egyik napról a másikra kezdődött meg. A közigazgatás átszervezése után a romos város lassan népesült be újra. Az érkezők többsége német nyelvterületekről települt be.

Az új házak építői nagyrészt a középkori alapfalakat, telekhatárokat és utcavonalakat használták fel. A barokk homlokzatok mögött régi szerkezetek maradtak meg. Ez a folytonosság ma is felismerhető a Várnegyed utcáin és épületeiben.

Buda visszafoglalása utáni új korszak

A pusztítás ellenére Buda visszafoglalása vetett véget az oszmán uralomnak Magyarország középső részén. A katonai diadal nem hozott azonnali fellendülést. A város újjá építése évtizedekig tartott, miközben új szerepet kapott a Habsburg Monarchia keretein belül.

A romok fölött egy más szerkezetű, más lakosságú, de európai léptékű város kezdett kialakulni. Ez a lassú újrakezdés alapozta meg azt a Budát, amely már nem a középkori királyság fővárosa volt, hanem egy új történelmi korszak központja.