Bemutatták Szent Ágoston újraírt zsoltármagyarázatának tizedik századi töredékét
Átírja a korai keresztény irodalom egyik legfontosabb művének szöveghagyományát az a tizedik századi pergamentöredék, amelyet az Elba szigeti Rio nell'Elba településen állítottak ki a nagyközönség számára. A Szent Ágoston zsoltármagyarázatait tartalmazó, korábban felfedezett irat egy teológiailag jelentős, eddig ismeretlen szövegváltozatot őrzött meg.
- Olaszországban a nyilvánosság elé tárták Szent Ágoston zsoltármagyarázatainak egy felbecsülhetetlen értékű, tizedik századi pergamentöredékét.
- A karoling minuszkulával írt dokumentum egy eddig ismeretlen szövegváltozatot tartalmaz, amely finomítja a korábbi teológiai értelmezést.
- A kéziratot évtizedekkel ezelőtt fedezték fel az Elba szigeti Rio nell'Elba levéltárában egy jogi kódex kötésébe rejtve.
A különleges kézirat története 1991 őszéig nyúlik vissza, amikor Franco Franchini, Rio nell'Elba akkori polgármestere bemutatta a helyi levéltár egyik legértékesebb dokumentumát, a Statuta Rivi elnevezésű gyűjteményt Peter Zahn német professzornak.
A kutató a kötet vizsgálata során felfigyelt a kézirat kötésében másodlagosan felhasznált két pergamenlapra. A csupán strukturális elemként funkcionáló, tizedik századból származó, karoling minuszkulával írt töredék paleográfiai és filológiai szempontból is egyedülállónak bizonyult. A felfedezés fontosságát a néhai XVI. Benedek pápa is elismerte egy 2018-as levelében, amelyben személyesen méltatta a német tudós munkáját.
A későbbi tudományos vizsgálatok megállapították, hogy a szöveg Szent Ágoston Enarrationes in Psalmos, azaz a Zsoltármagyarázatok című traktátusának egy részlete. Ez a mű alapvető hatást gyakorolt a teljes nyugati keresztény irodalomra és gondolkodásra.
A megtalált pergamen egy olyan szövegváltozatot tartalmaz, amely a főbb modern kiadások számára teljesen ismeretlen volt. A nyugati hagyományban évszázadokon át a "creditis et laboratis" formula élt, amely a hit és a fáradozás kapcsolatát hangsúlyozta, a riói lelet azonban bizonyította a "creditis et ambulatis" olvasat történelmi hitelességét. Zahn professzor értelmezése szerint az ambulatis ige nem csupán a fizikai haladást jelenti, hanem az Isten felé vezető személyes spirituális utat szimbolizálja, amely a földi nehézségeket is magában foglalja.
Szent Ágoston negyedik és ötödik század fordulóján élt hippói püspök a latin patrisztika legnagyobb hatású gondolkodója volt, akinek szellemi öröksége a mai napig meghatározza a katolikus teológiát. A riói felfedezés teológiai víziója szorosan kapcsolódik ahhoz a zarándoklati szimbolikához, amelyet az ágostoni legendakör tengeri kagylója is megtestesít.
A kézirat eszmeisége egybeesik a katolikus egyház jelenlegi törekvéseivel, a közelmúltban kiadott Magnifica Humanitas című pápai enciklikával, amely az emberi méltóság és a kollektív emlékezet védelmét, valamint a spiritualitás megőrzését szorgalmazza az algoritmikus rendszerekkel és a technológiai kihívásokkal szemben. A kivételes történelmi relikvia hű másolatát a tizenkettedik Elba Könyvfesztivál keretében mutatták be, majd a Szent Jakab és Quiricus vértanúk katedrálisában helyezték el egy állandó kiállításra szolgáló üvegtárlóban.
