Műemlékvédelmi vita miatt nem térhetnek haza a Sijena-freskók

Továbbra is késlekedik a románkori művészet egyik legjelentősebb alkotásaként számontartott, 12. századi Sijena-freskók visszaszolgáltatása eredeti helyükre a barcelonai Katalán Nemzeti Művészeti Múzeumból. Az aragóniai kolostor és a katalán intézmény közötti jogi konfliktus most rágalmazási perré fajulhat a műtárgyak állapotmegóvása és a múzeum gyakorlata körüli viták miatt.

A spanyol legfelsőbb bíróság tavaly májusban hozott ítéletében kötelezte a barcelonai múzeumot, hogy szolgáltassa vissza a falfestményeket Aragónia régiónak, a Sijena királyi kolostor (Real Monasterio de Santa María de Sigena) számára. A Katalán Nemzeti Művészeti Múzeum a bíróság által kijelölt egyhónapos határidőt elmulasztotta, arra hivatkozva, hogy a szállítás engedélyezése előtt elengedhetetlen a műtárgyak aktuális állapotának tudományos felmérése.

A feszültség novemberben éleződött ki, amikor a múzeum Ovális Termében egy könnyűzenei lemezbemutató koncertet tartottak. Jorge Español, a festmények visszakövetelését képviselő Villanueva de Sijena-i önkormányzat ügyvédje a falfestményeket veszélyeztető rezonanciára hivatkozva követelte a rendezvény leállítását. Pepe Serra múzeumigazgató decemberi, az ügyvédet élesen bíráló nyilatkozata nyomán Español 90 ezer eurós sérelemdíjat és rágalmazási pert helyezett kilátásba.

Az MNAC vezetése határozottan visszautasítja a vádakat, hangsúlyozva, hogy a freskókat hermetikusan elzárt, klimatizált térben őrzik, így a rendezvények nem jelentettek kockázatot. A múzeum álláspontja szerint a késlekedés tisztán szakmai, műemlékvédelmi okokra vezethető vissza. A katalán regionális kormányzat és a barcelonai városi tanács augusztusi közös vizsgálata megállapította, hogy a falfestményeken már jelentkeztek a károsodás jelei, és a szállítás során fellépő vibráció vagy klímaváltozás további állapotromlást idézhet elő.

Ezt erősítette meg a Rómában székelő ICCROM (Kulturális Javak Megőrzésének és Restaurálásának Nemzetközi Tanulmányi Központja) szeptemberi jelentése is, amely a festmények áthelyezése előtt átfogó kockázatelemzés elkészítését javasolta, felhívva a figyelmet az utaztatás és az újrainstallálás eddig fel nem tárt veszélyeire.

A pusztulástól a múzeumi vitákig

A Sijena-freskók a spanyolországi románkori falfestészet kiemelkedő, nemzetközi viszonylatban is egyedülálló remekművei. A 12. században egy ismeretlen mester által alkotott festményciklus eredetileg a Sijena királyi kolostor káptalantermének boltíveit díszítette. A szakirodalomban gyakran a „románkori művészet Sixtus-kápolnájaként” is emlegetett alkotás ószövetségi jeleneteket ábrázol, köztük Ádám és Éva teremtését, a Paradicsomból való kiűzetést, valamint Noé bárkájának történetét.

A műalkotások sorsát a 20. századi spanyol történelem legtragikusabb konfliktusa, az 1936 és 1939 közötti spanyol polgárháború pecsételte meg. 1936-ban anarchista fegyveresek felgyújtották a kolostort, aminek következtében a falfestmények súlyos hőkárosodást szenvedtek. A pusztulástól megmentett, leválasztott töredékeket még abban az évben Barcelonába szállították restaurálás céljából.

A műtárgyak 1961 óta képezik a Katalán Nemzeti Művészeti Múzeum állandó kiállításának részét, ahol az eredeti kolostori teret imitáló, speciálisan felépített boltíveken mutatják be őket. A jelenlegi jogi vita nem csupán két autonóm közösség (Aragónia és Katalónia) intézményi szembenállását tükrözi, hanem a modern múzeológia egyik legnehezebb dilemmáját is illusztrálja: a kulturális örökség eredeti, történelmi helyszínre való visszatérésének társadalmi igénye miként egyeztethető össze a fizikai megőrzés és a biztonságos tárolás szigorú tudományos szempontjaival.