Restaurálják a gibraltári erődöt

Gibraltár kiterjedt és történelmileg kulcsfontosságú erődrendszere, az Északi Védvonal (Northern Defences) jelenleg is zajló átfogó felújítása és régészeti kutatása újabb jelentős szakaszához érkezett. A gibraltári kormányzat és a Fortress Attractions Limited együttműködésében megvalósuló beruházás célja a szikla északi lejtőjén húzódó, több korszakot átívelő hadi létesítmények összekapcsolása és hozzáférhetővé tétele a látogatók számára.

Az örökségvédelmi projekt egyik fő irányvonala a különböző történelmi korszakokban épült, de fizikailag szétválasztott védelmi struktúrák újbóli összekötése. Miután szeptemberben újra megnyitották a Mór Kastély Tisztelet-tornyát, valamint november elején a belső öregtorony börtönét, a szakemberek a tereprendezésre fókuszálnak. A Hanover-ütegnél a sűrű növényzet eltávolítása után egy új összekötő lépcsőt építenek, amely biztosítja az átjárást a spanyol korszakhoz köthető San José-fal, illetve a Hanover-vonal irányába. Ezek a munkálatok egy egységes, megszakítás nélküli kulturális útvonal kialakítását szolgálják a Mór Kastély, az Északi Védvonal és a Landport kapu között.

A Szárazföldi kapu területén egy speciális, a víz hadászati szerepét bemutató új látogatóközpont fejlesztése van folyamatban. Az előzetesen „Víz – Az első védelmi vonal” elnevezést kapó kiállítás az erődítmények alatt húzódó történelmi víztározókat és ciszternákat felhasználva szemlélteti a vízellátás létfontosságú szerepét a hosszú ostromok idején. A tervezett fejlesztések magukban foglalják a Landport-alagút, a Grand Battery és az Északi Védvonal tágabb hálózatának logikai és fizikai összekapcsolását is. Ezzel párhuzamosan a Mór Kastély falainál építészeti díszvilágítást építettek ki, amely az éjszakai látkép új elemeként kiemeli az ősi erődítmény sziluettjét.

A helyreállítási munkálatok során a régészek és építészek több új felfedezést tettek a szikla oldalában. A legjelentősebb eredmény egy korábban elzárt és beépített hadiút azonosítása, amely a King's Lines (Király vonala) és a Prince's Lines (Herceg vonala) elnevezésű angol védműveket kötötte össze.

A kutatók részletesen dokumentálják az itt feltárt útfelületeket és a falszerkezetben bekövetkezett évszázados építészeti változásokat. A gibraltári kutatócsoport legújabb eredményeit, köztük a Puerta de Granada és a Villa Vieja középkori erődítményeinek LiDAR-technológiás felmérését és 3D-s modellezését októberben a spanyolországi Alicantéban rendezett nemzetközi régészeti kongresszuson mutatták be a szakmai közönségnek.

Az Ibériai-félsziget déli csücskén fekvő, stratégiai jelentőségű Gibraltári-szoros felett őrködő szikla birtoklásáért a középkor és az újkor folyamán számos hatalom vetélkedett. A területen a 8. század elején (Kr. u. 711-ben) partra szálló muszlim hódítók építették ki az első jelentős védműveket. A Mór Kastély maradványai, köztük az ebéddel megkoronázott Tisztelet-tornya, a 14. századi Marinida-dinasztia építkezéseinek nyomait viselik magukon. A spanyol keresztény erők többszöri sikertelen ostrom után csak 1462-ben tudták véglegesen elfoglalni a sziklát. A spanyol uralom alatt (1462–1704) a hadmérnökök nagyszabású bástyarendszerekkel és falakkal (mint a Muro de San José) erősítették meg a szikla sérülékeny északi, a szárazföld felé néző oldalát.

A spanyol örökösödési háború során, 1704-ben egy angol-holland flotta elfoglalta Gibraltárt, amelyet az 1713-as utrechti béke hivatalosan is a Brit Birodalomhoz csatolt. A britek az elkövetkező évszázadokban, különösen az amerikai függetlenségi háború idején zajló, majdnem négy évig tartó spanyol-francia nagy ostrom (1779–1783) során, elképesztő mértékben kibővítették az Északi Védvonalat. A puszta mészkősziklába vájt galériák, ágyúállások és föld alatti folyosók (a King's Lines és Prince's Lines) révén Gibraltár Európa egyik legáthatolhatatlanabb erődítményévé vált.

A jelenlegi örökségvédelmi projekt ezt a rendkívül összetett, mór, spanyol és brit katonai építészetet ötvöző hadi tájat kívánja egységes, bejárható formában megőrizni a jövő generációi számára.