Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
2021. április 27. 12:55 Ligeti Dávid
Korábban
A vegyi harcászat atyja
Az első világháborúra vegyészként alighanem a német Fritz Haber fejtette ki a legnagyobb hatást. Haber Karl Bosch kollégájával a háború előestéjén szabadalmaztatta az úgynevezett Haber‒Bosch-eljárást, amely az ammónia nagyipari és tömeges előállítását tette lehetővé. Ez kezdetben a műtrágyagyártást befolyásolta jótékonyan, de hamar világossá vált az eljárás katonai értéke is: elsősorban a robbanóanyagok előállítása terén.
Szintén fontos vívmány volt, hogy a fejlesztés révén a Német Birodalom jelentős mértékben függetlenedni tudott a természetben előforduló salétromforrásoktól ‒ amelyek többsége Chilében volt található ‒, így egy háborús blokád sem béníthatta meg tartósan a német vegyipart, ahogy ez a háború során igazolást is nyert.
Haber a háború kitörése után tudását a német haderő számára kívánta hasznosítani. Ő volt a legfontosabb kezdeményezője és támogatója a klórgáz harci alkalmazásának: gyakorlatilag a háborút eldönteni képes fegyverként tekintett annak tömeges bevetésére.
A tudósnak azonban meg kellett oldania azt a problémát, hogy a gázt miképpen lehet a leghatékonyabb módon alkalmazni a csatatéren. Javaslata az volt, hogy tartályokból fújják ki a mérgező vegyületet ‒ ezzel az 1899-es hágai tiltást is kijátszotta, mivel az expressis verbis a fojtógázok lövedékekben való bevetésére vonatkozott. (Az egyezmény aláírásakor a palackokból való kifújás technológiája ugyanis még nem létezett.)
Kétségtelen módon a német vegyész elgondolása nyomán lehetett a legrövidebb idő alatt a legnagyobb mennyiségű gázt bevetni, de a tartályok telepítése igen komoly logisztikai feladat elé állította a műszaki csapatokat, továbbá a palackok elhelyezése a saját katonákra is veszélyes volt a hadszíntéri körülmények között. Ezért a későbbiekben fontos szerep jutott a különböző gázzal töltött tüzérségi lőszereknek, bombáknak, gránátoknak is, mert rugalmasabb felhasználást tettek lehetővé.
A klórgázban rejlő hadászati potenciált azonban Haber sok tekintetben túl optimistán ítélte meg. Munkásságára – amelyet 1918-ben kémiai Nobel-díjjal ismertek el – súlyos árnyat vetett a harci gáz használatának szorgalmazása, valamint annak tökéletesítése.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
JFK
- Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
- Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
- A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
- Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
- Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
- Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
- Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
- Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
- Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap