2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút

2021. április 27. 12:55 Ligeti Dávid

Mi sem maradtunk ki

Az Osztrák‒Magyar Monarchia elsődlegesen a délnyugati (olasz) hadszíntéren alkalmazott harci gázt. A cél az volt, hogy az Isonzó menti állóháborúban a dualista állam csapataira helyezett ellenséges nyomást enyhítsék. 1916. június 29-én hajnalban a Doberdó-fennsíkon hetekig tartó előkészületek után gáztámadást indított a VII. hadtest az olaszok ellen.

A megfelelő vegyvédelemmel nem rendelkező, meglepett ellenség súlyos, mintegy hatezer fős veszteséget szenvedett. Bár az arcvonalon ez nem idézett elő lényeges változást, a vegyi anyag bevetése lassította az olaszok újabb, szám szerint már a hatodik isonzói csatára való felkészülését.

Végeredményben azonban a gáz harci alkalmazása csak hasonló utat járt be, mint a nyugati fronton: mindkét fél használta, de döntő hatás nélkül.

Mindazonáltal a Monarchia jelentős gáztámadásokat hajtott végre 1917 őszén a caporettói áttörés, majd pedig az 1918. júniusi offenzíva során. Mindkét alkalommal a német mellett hazai gyártású gázgránátok, gázlövedékek bevetésére is sor került ‒ a kortárs beszámolók alapján azonban a német licenc alapján gyártott, a Monarchiában előállított vegyi fegyverek rosszabb minőségűek voltak, mint az importból származók.

Használatuk ugyanakkor negatívan befolyásolta az osztrák‒magyar haderő reputációját: a főparancsnok, IV. Károly király boldoggá avatása elleni egyik legfontosabb ellenérv pont ez a fajta hadviselés volt.

Egyszeri és megismételhetetlen?

Az első világháború a vegyi fegyverek alkalmazása terén a legtotálisabb fegyveres konfliktusnak bizonyult: a hadviselő felek lényegében korlátozás nélkül többfajtájú, nagy mennyiségű harci gázt vetettek be.

Ezek az összes harctéri veszteség (tehát a halálos áldozatok, valamint a sebesülések) mintegy 8 százalékát okozták. Bebizonyosodott azonban, hogy használatuk igen körülményes, és megfelelő gázvédelem esetén nem pusztán az emberiességi, hanem racionális megfontolások is ellenük szóltak.

Végeredményben ezek a felismerések határozták meg a következő évszázad harci alkalmazásait, amelyeknek volumene azonban ‒ mindannyiunk szerencséjére ‒ nem közelítette meg a nagy háborúét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Miután a Le Figaro a halál kereskedőjének nevezte Alfred Nobelt, a feltaláló egy pénzdíjjal kívánt javítani reputációjánA világ első békekonferenciáját az orosz cár javaslatára hívták összeFritz Habernek, a „vegyi háború atyjának” békepárti felesége az ypres-i gáztámadást követően öngyilkos lettHaber az új technológiával kijátszotta a hágai tiltástAz ypres-i klórgáz első áldozatai francia, algériai és marokkói katonák voltakHabár az antant kezdetben barbárnak ítélte a gáztámadást, később nem riadt vissza az alkalmazásátólAz ypres-i gáz közel ezer áldozattal járt az első naponA klórgáztámadás miatt megvakult katonák libasora nem volt ritka látvány 1918-ban semMíg a klórgáz általában a tüdőt, a torkot vagy a szemet támadta meg, a mustárgáz főként a bőrt roncsolta, hólyagok és dudorok keletkeztek a testen, így a gázálarc nem nyújtott védelmetAz osztrák–magyar vezérkar és Ferenc József eleinte elutasította a harci gázok alkalmazását, ám végül az uralkodó az áldását adta rá. A szellem az Alpokban is kiszivárgott a palackból.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár