Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút

A vegyi harcászat atyja

Az első világháborúra vegyészként alighanem a német Fritz Haber fejtette ki a legnagyobb hatást. Haber Karl Bosch kollégájával a háború előestéjén szabadalmaztatta az úgynevezett Haber‒Bosch-eljárást, amely az ammónia nagyipari és tömeges előállítását tette lehetővé. Ez kezdetben a műtrágyagyártást befolyásolta jótékonyan, de hamar világossá vált az eljárás katonai értéke is: elsősorban a robbanóanyagok előállítása terén.

Szintén fontos vívmány volt, hogy a fejlesztés révén a Német Birodalom jelentős mértékben függetlenedni tudott a természetben előforduló salétromforrásoktól ‒ amelyek többsége Chilében volt található ‒, így egy háborús blokád sem béníthatta meg tartósan a német vegyipart, ahogy ez a háború során igazolást is nyert.

Haber a háború kitörése után tudását a német haderő számára kívánta hasznosítani. Ő volt a legfontosabb kezdeményezője és támogatója a klórgáz harci alkalmazásának: gyakorlatilag a háborút eldönteni képes fegyverként tekintett annak tömeges bevetésére.

A tudósnak azonban meg kellett oldania azt a problémát, hogy a gázt miképpen lehet a leghatékonyabb módon alkalmazni a csatatéren. Javaslata az volt, hogy tartályokból fújják ki a mérgező vegyületet ‒ ezzel az 1899-es hágai tiltást is kijátszotta, mivel az expressis verbis a fojtógázok lövedékekben való bevetésére vonatkozott. (Az egyezmény aláírásakor a palackokból való kifújás technológiája ugyanis még nem létezett.)

Kétségtelen módon a német vegyész elgondolása nyomán lehetett a legrövidebb idő alatt a legnagyobb mennyiségű gázt bevetni, de a tartályok telepítése igen komoly logisztikai feladat elé állította a műszaki csapatokat, továbbá a palackok elhelyezése a saját katonákra is veszélyes volt a hadszíntéri körülmények között. Ezért a későbbiekben fontos szerep jutott a különböző gázzal töltött tüzérségi lőszereknek, bombáknak, gránátoknak is, mert rugalmasabb felhasználást tettek lehetővé.

A klórgázban rejlő hadászati potenciált azonban Haber sok tekintetben túl optimistán ítélte meg. Munkásságára – amelyet 1918-ben kémiai Nobel-díjjal ismertek el – súlyos árnyat vetett a harci gáz használatának szorgalmazása, valamint annak tökéletesítése.

1. Úton a háborúba
2. A vegyi harcászat atyja
3. Elfújta a szél
4. Mustárgáz és társai
5. Mi sem maradtunk ki

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán