2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút

2021. április 27. 12:55 Ligeti Dávid

Elfújta a szél

Mielőtt a Haber-féle javaslatot a német hadvezetés elfogadta, már mindkét háborús fél bevetett könnygázt a háború első heteiben. A franciák 1914 augusztusában a lángszóró mellett brómaceton-tartalmú könnygázt is felhasználtak. Míg az előbbi jelentősen támogatta a csapatokat, az utóbbi lényegében semmit sem segített a harcban.

A fő célt, vagyis hogy a gáz hatására a német katonák elhagyják fedezékeiket, nem érték el. Miután 1914 őszén a nyugati, majd 1915 januárjában a keleti fronton a németek is hasonló eredménnyel próbálkoztak könnygáz használatával, Haber javaslatát elfogadva, már a légzőszerveket károsító vegyi anyag alkalmazása mellett döntöttek.

Ilyen előzmények után került sor az első nagy fojtógáztámadásra 1915. április 22-én a nyugati fronton, a flandriai Ypernnél. Kedvező, északkeleti irányú szél mellett mintegy 6 kilométeres szakaszon vetették be a ‒ mintegy 170 tonnányi ‒ klórgázt. A vegyvédelemmel nem rendelkező, érintett brit‒francia egységek súlyos veszteségeket szenvedtek, és így sikerült a lokális frontáttörés.

Hadászati szintű sikerré azonban nem sikerült fejleszteni: egyrészt a németeket is meglepte a klórgáz használatának eredménye, így nem csoportosítottak át megfelelő mennyiségű katonát erre az arcvonalra, másrészt nem is állt rendelkezésre kellő klórgázkészlet az ismételt támadások végrehajtására.

Negatív tapasztalat volt továbbá, hogy a szélirány hirtelen változását egyszerűen nem lehetett befolyásolni, ráadásul az uralkodó északnyugati szelek pont a németek felé fújhatták a harci gázt. Tulajdonképpen így már az 1915. áprilisi időszak megmutatta, hogy a vegyi fegyverből nem lehet háborút eldöntő „csodafegyver”.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Miután a Le Figaro a halál kereskedőjének nevezte Alfred Nobelt, a feltaláló egy pénzdíjjal kívánt javítani reputációjánA világ első békekonferenciáját az orosz cár javaslatára hívták összeFritz Habernek, a „vegyi háború atyjának” békepárti felesége az ypres-i gáztámadást követően öngyilkos lettHaber az új technológiával kijátszotta a hágai tiltástAz ypres-i klórgáz első áldozatai francia, algériai és marokkói katonák voltakHabár az antant kezdetben barbárnak ítélte a gáztámadást, később nem riadt vissza az alkalmazásátólAz ypres-i gáz közel ezer áldozattal járt az első naponA klórgáztámadás miatt megvakult katonák libasora nem volt ritka látvány 1918-ban semMíg a klórgáz általában a tüdőt, a torkot vagy a szemet támadta meg, a mustárgáz főként a bőrt roncsolta, hólyagok és dudorok keletkeztek a testen, így a gázálarc nem nyújtott védelmetAz osztrák–magyar vezérkar és Ferenc József eleinte elutasította a harci gázok alkalmazását, ám végül az uralkodó az áldását adta rá. A szellem az Alpokban is kiszivárgott a palackból.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár