2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút

2021. április 27. 12:55 Ligeti Dávid

Mustárgáz és társai

Az yperni támadással Haber ‒ a szó majdnem legszorosabb értelmében ‒ kiszabadította a szellemet a palackból, és a konfliktus lényegében egy vegyi háborúvá is alakult.

1915 tavaszán az antant néhány hét leforgása alatt sikerrel fejlesztett ki gázmaszkokat, amelyek a kezdeti vegyvédelmet biztosították ‒ a németek már a háború kezdetén rendelkeztek ilyenekkel. A harci gázt hamarosan az antant is használni kezdte, a korábban említett időjárási adottságok kihasználásával. A közvetlen károsító hatások mellett a gázokat mesterséges ködök létrehozására is használták, amely elősegítette a támadó hadműveletek végrehajtását.

A légzőszervekre ható fojtógázok mellett hamarosan megjelentek a mustárgázok is, amelyek elsősorban a bőrfelszínt roncsolták. Ez még a klórgáznál is alattomosabb fegyver volt: elsősorban a szabad levegővel érintkező bőrfelületeken hatott, de még a ruhán keresztül is tudott roncsolni. Ráadásul a tünetek sokszor csak órákkal a támadás után jelentkeztek.

A háború folyamán mintegy húszfajta harci gáz bevetésére került sor, 1917-től pedig a legtöbb gázvetés során kombinált támadást hajtottak végre, vagyis egyszerre vetettek be a bőrt irritáló, illetve a légzőrendszert károsító vegyületeket.

Az előbbiek általában elviselhetetlen viszketést okoztak, amelynek hatására általában el kellett mozdítani az arcról a gázmaszkot, ezt követően pedig a fojtógázok fejthették ki hatásukat. A korabeli gázmaszkok ráadásul nem nyújtottak százszázalékos védelmet: számos típus egy-két ‒ gázzal fertőzött ‒ óra elteltével már nem működött megfelelő hatékonysággal, így ismételt gáztámadások esetén is adódhattak mérgezések.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Miután a Le Figaro a halál kereskedőjének nevezte Alfred Nobelt, a feltaláló egy pénzdíjjal kívánt javítani reputációjánA világ első békekonferenciáját az orosz cár javaslatára hívták összeFritz Habernek, a „vegyi háború atyjának” békepárti felesége az ypres-i gáztámadást követően öngyilkos lettHaber az új technológiával kijátszotta a hágai tiltástAz ypres-i klórgáz első áldozatai francia, algériai és marokkói katonák voltakHabár az antant kezdetben barbárnak ítélte a gáztámadást, később nem riadt vissza az alkalmazásátólAz ypres-i gáz közel ezer áldozattal járt az első naponA klórgáztámadás miatt megvakult katonák libasora nem volt ritka látvány 1918-ban semMíg a klórgáz általában a tüdőt, a torkot vagy a szemet támadta meg, a mustárgáz főként a bőrt roncsolta, hólyagok és dudorok keletkeztek a testen, így a gázálarc nem nyújtott védelmetAz osztrák–magyar vezérkar és Ferenc József eleinte elutasította a harci gázok alkalmazását, ám végül az uralkodó az áldását adta rá. A szellem az Alpokban is kiszivárgott a palackból.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár