Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
2021. április 27. 12:55 Ligeti Dávid
Korábban
Elfújta a szél
Mielőtt a Haber-féle javaslatot a német hadvezetés elfogadta, már mindkét háborús fél bevetett könnygázt a háború első heteiben. A franciák 1914 augusztusában a lángszóró mellett brómaceton-tartalmú könnygázt is felhasználtak. Míg az előbbi jelentősen támogatta a csapatokat, az utóbbi lényegében semmit sem segített a harcban.
A fő célt, vagyis hogy a gáz hatására a német katonák elhagyják fedezékeiket, nem érték el. Miután 1914 őszén a nyugati, majd 1915 januárjában a keleti fronton a németek is hasonló eredménnyel próbálkoztak könnygáz használatával, Haber javaslatát elfogadva, már a légzőszerveket károsító vegyi anyag alkalmazása mellett döntöttek.
Ilyen előzmények után került sor az első nagy fojtógáztámadásra 1915. április 22-én a nyugati fronton, a flandriai Ypernnél. Kedvező, északkeleti irányú szél mellett mintegy 6 kilométeres szakaszon vetették be a ‒ mintegy 170 tonnányi ‒ klórgázt. A vegyvédelemmel nem rendelkező, érintett brit‒francia egységek súlyos veszteségeket szenvedtek, és így sikerült a lokális frontáttörés.
Hadászati szintű sikerré azonban nem sikerült fejleszteni: egyrészt a németeket is meglepte a klórgáz használatának eredménye, így nem csoportosítottak át megfelelő mennyiségű katonát erre az arcvonalra, másrészt nem is állt rendelkezésre kellő klórgázkészlet az ismételt támadások végrehajtására.
Negatív tapasztalat volt továbbá, hogy a szélirány hirtelen változását egyszerűen nem lehetett befolyásolni, ráadásul az uralkodó északnyugati szelek pont a németek felé fújhatták a harci gázt. Tulajdonképpen így már az 1915. áprilisi időszak megmutatta, hogy a vegyi fegyverből nem lehet háborút eldöntő „csodafegyver”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- tegnap
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka tegnap
- Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát tegnap
- Honvédemlékművet avattak a Fiumei úti sírkertben tegnap
- A Nílus egy mára eltűnt mellékága mentén épülhettek a piramisok tegnap
- Amennyire a közönsége szerette, Doyle annyira gyűlölte detektívregényeit tegnap
- Az angol nemesi családok egyharmada halt ki a rózsák háborúja során tegnap
- A legnagyobb titokban hajtotta végre a kitelepítéseket az ÁVH 2024.05.21.