Azt remélték a pompeji pusztítást megállítja az ajtó elé tolt ágy

Illusztráció

A pokol jött el

A Vezúv kitörése Kr. u. 79 augusztusában az ókori világ egyik legismertebb természeti katasztrófája volt. A kitörés során először órákon át vulkáni hamu és lapilli zúdult Pompejire, majd a kora reggeli órákban több hullámban érkező piroklasztikus áradatok – forró gázokból, hamuból és törmelékből álló felhők – temették be a várost.

A hőmérséklet a becslések szerint 300–600 °C is lehetett, ami azonnali halált okozott. A vulkán több napon át aktív maradt, és teljesen elpusztította Pompejit, Herculaneumot és a környező településeket, végül pedig évszázadokra elzárta őket a külvilágtól.

Tragikus jelenet lenyomata

Pompeji neve hallatán legtöbben hamuval borított utcákra, megkövült testekre és freskókra gondolunk. Azonban az Elle és Frisso házának feltárása a Regio V. városrészben sokkal többet mutat: egy család utolsó óráinak megrázó emlékét. Próbálkozást, hogy szembenézzenek a vulkán pusztításával. Küzdelmük kétségbeesett lehetett és végül kudarcba fulladt.

A felfedezésről a Parco Archeologico di Pompei adott ki közleményt, melyet az E-Journal degli Scavi di Pompei tudományos folyóiratban publikáltak M. Rispoli, M. Tartari és G. Zuchtriegel aláírásával. A beszámoló nemcsak a tragédia részleteit tárja fel, hanem betekintést enged a Vezúv kitörése előtti pompeji életbe is.

A ház a nevét a tricliniumban található freskóról kapta, amely Elle és Frisso mítoszát ábrázolja. A képen Elle a tengerbe zuhan, míg testvére szárnyas kos hátán menekül.

Elle és Frisso a görög mitológiából ismert testvérpár, Athamasz király és Nephelé felhőistennő gyermekei. Mostohaanyjuk, Inó, féltékenységből meg akarta öletni őket, de édesanyjuk egy aranygyapjas, repülni képes kost küldött értük, hogy elmenekülhessenek.

Menekülés közben azonban Elle lezuhant a tengerbe – az ő nevéről kapta nevét a Hellészpontosz (ma a Dardanellák). Frisso tovább tudott repülni Kolkhiszba (a mai Georgia területe), ahol feláldozta a kost, és annak gyapját – az aranygyapjút – egy ligetben helyezte el. Ez a mítosz lett később a Jason és az argonauták történetének kiindulópontja. A dekoráció, utólag visszanézve, szinte baljóslatú. A ház lakói is az életbenmaradásért küzdöttek.

A menedék csapdává változott

A régészek egy részben lezárt hálószobát tártak fel, benne szétszórt emberi maradványokkal. Legalább négy ember halt meg itt, köztük egy gyermek. A szobában egy bronz bulla is előkerült – egy római fiú amulettje. A legbeszédesebb lelet azonban az ajtó elé helyezett ágy nyoma volt. A hamuba ágyazódott lenyomatból gipszöntvényt készítettek, amely megmutatta, hogy valaki belülről próbálta eltorlaszolni a bejáratot.

A család a ház átriumának nyílásán betörő lapillizápor elől húzódott vissza. Bútorokkal próbálták védeni magukat, abban bízva, hogy a szoba biztonságot nyújt majd. Nem tudhatták, hogy a lezuhanó kövek csupán a katasztrófa kezdetet jelentik. Néhány órával később érkezett a piroklasztikus áradat: forró gázok és hamu, több száz Celsius-fokos halálos felhő.

A ház állapota azt mutatja, hogy a kitörés idején éppen felújítás alatt állt. Eltávolított küszöbök, csupasz falak és módosított padlóburkolatok tanúskodnak erről. A beavatkozás nem volt teljes körű, inkább finom esztétikai vagy funkcionális átalakításra utal. Ez a körülmény akár a család döntéseit is befolyásolhatta. Lehetséges, hogy az éppen épülő-szépülő házukat nem akarták félkészen elhagyni.

Pompei megfagyott pillanata

A ház felső-középosztálybeli család otthona lehetett. Az aszimmetrikusan elhelyezett impluviummal rendelkező átrium, a félemelet fából készült lépcsőháza, valamint a lépcső alatti raktárkamra mind erről árulkodnak. Utóbbi helyiségben épen maradt amforákat és bronz edénykészletet találtak – halmaradványokkal, tálakkal és kagyló alakú tálalóval.

A triclinium falai még őrzik a IV. pompeji stílusú díszítést: oszlopok, tájképek és szárnyas lények. A tető részben már a kitörés előtt beomolhatott – a padló megsüllyedt a régészek szerint az üreges altalaj vagy egy ciszterna miatt. A hálószoba, ahol a család menedéket keresett, egyszerűbb, kevésbé díszített.

A régészet, mint emlékezés

Az Elle és Frisso háza – sok más pompeji otthonhoz hasonlóan – megőrzött egy pillanatot a múltból. Mégis különbözik tőlük. Itt nem az utcákon érte az embereket a halál, nem a közösségi terekben bukkantak rájuk menekülés közben. A család bent maradt, megpróbált ellenállni. Védték a gyermeket, barikádot emeltek, hittek a menedékben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?