Az Iron Maiden adta az első jelentős heavy metal koncertet Magyarországon

Az Iron Maiden zenekart az 1970-es évek közepén alapította Steve Harris, aki azóta is a zenekar basszusgitárosa. Az együttes története az alábbi számokkal összegezhető: közel 100 millió eladott lemez, 59 országban több mint 2000 élő fellépés, 16 stúdióban rögzített album, 8 koncert- és több válogatáslemez, illetve 9 DVD. Az Iron Maiden kulturális, zenei jelentősége is önmagáért beszél, sok más zenekar számára jelent inspirációs forrást. Első budapesti koncertjét az Iron Maiden 1984-ben adta, a szeptember 3-án megjelent Powerslave-et bemutató turnéjuk keretében. Magyarországi bemutatkozó fellépésük korabeli médiavisszhangja nem tanulság nélküli.

Ideológiailag káros, ám mégis bemutatott

Az Iron Maiden ötödik nagylemeze, a Powerslave 1984. szeptember 3-án jelent meg: az ókori Egyiptom szimbolikáját idézte meg az albumborítón és az egyik dalszövegben is. Az album megjelenése előtt indult a World Slavery Tour, amely az egyik legsikeresebb és legintenzívebb turné volt a zenekar történetében: 13 hónap alatt 28 országban összesen 300 koncertet adtak. E turné egyik állomásaként rendezték meg Magyarországon az első jelentős heavy metal koncertet.

A World Slavery Tour 1984. augusztus 9-én startolt Lengyelországban, majd öt lengyelországi és egy bécsi koncertet követően augusztus 17-én Budapesten folytatódott. A zenekar által kiadott History of Iron Maiden című dokumentumfilm második része és a Behind the Iron Curtain című önálló dokumentumfilm is hangsúlyozza a turné jelentőségével kapcsolatban, hogy az Iron Maiden eljutott 1984 során a keleti blokk egyes országaiba is.

Az 1980-as években Magyarországon a könnyűzenei szférában is enyhülésre került sor. Ez a politikatörténeti kontextusa a brit heavy metal Magyarországra történő begyűrűzésének. Ezzel függött össze az Iron Maiden fellépése, és az is, hogy mennyire lehetett hozzáférni a zenekar akkoriban megjelent albumaihoz és felvételeihez. A nyitás és az enyhülés ezen a téren is kimutatható: a Kelet és a Nyugat közötti különbségek lassan és fokozatosan kezdtek oszladozni, a heavy metal együttes első magyarországi koncertje ebben a folyamatban mérföldkőnek tekinthető.

Az Iron Maiden albumait, számait már a koncert előtt is lehetett hallgatni. Annak ellenére, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága 1984 júliusában még ideológiailag károsnak tartotta az angolszász zenei hatást, a rádióban és a televízióban, tehát legális csatornákon keresztül hozzá lehetett ezekhez férni, nem beszélve az illegális megoldásokról.

A Nyugatról becsempészett lemezek és kazetták ugyanis eljutottak a rajongókhoz, amelyekről másolatok készültek, és ezeket egymás között cserélgették. Az 1980-as évek első felében már a kiskereskedők árulhatták nyugati zenekarok albumait. A Somogyi Néplap egyik 1983. október 22-i cikkében az olvasható, hogy egy ilyen üzletben Iron Maiden-lemezeket lehet borsos áron megvenni.

A hatalom az illegális lemezkereskedelem ellensúlyozása érdekében adott engedélyt arra, hogy a rádió (Lemezbörze helyett) és a televízió (Pulzus) különféle műsorai nyugati zenéket is sugározzanak. A rádióban legelőször Komjáthy György műsorában 1982. július 11-én, kora délután (13:05 és 13:35 között) lehetett Iron Maident hallgatni. A Pulzus című műsor 1984. februári adásában a zenekar Flight Of Icarus című számának klipje volt látható.

Március 17-én a televízió 2-es csatornája este tíz után egy koncertfelvétel 30 perc hosszúságú részletét sugározta. A magyar média akkor közvetített először Iron Maiden-koncertet. Erről a felvételről az egyik ifjúsági magazinban, a Világ Ifjúságában külön cikk is megjelent, amely a tévéműsor ürügyén adott bepillantást az Iron Maiden világába. A cikk ismeretlen szerzője közölte a zenekart alkotó zenészek nevét, majd kitért arra, hogy az 1983-as World Piece Tour elnevezésű turné során összesen 200 koncertre került sor a világ különböző pontjain.

Az Iron Maident az újságíró az egyik legsikeresebb zenekarnak nevezte. Kitért arra is, hogy a heavy metal az 1980-as évek elejére válságba jutott, ugyanis egyre kevésbé tudtak újat mutatni az addigi nagy zenekarok, és ennek eredményeként jelent meg a brit heavy metal új hulláma. Az új hullám egyik reprezentánsa volt az Iron Maiden. A cikk ezt követően az 1983-as turnéról szól, arról, hogyan néz ki egy ilyen turné, kik segítik a zenekart, mikor milyen feladata van a kisegítő személyzetnek a koncert napján stb.

Este nyolckor már „elviselhetetlenül feszült, robbanásveszélyes” a hangulat, a „csarnok most már valóban fortyogó katlan”. Az újságíró az utolsó sorok egyikébe beleírta – felidézve ezzel a zenekart ért sátánizmus vádját –, hogy „a Sátán öt földi helytartója” áll a színpadon, hogy magukkal ragadják „áldozataikat”, akik nem érzik magukat annak, mert szerintük „ma az Iron Maiden a legjobb heavy metal banda a világon. Lelkük rajta.”

A Világ Ifjúságában toplisták is olvashatók voltak. Az augusztusi számban, a koncert hónapjában az egyik nyugatnémet rockmagazin, a Metal Hammer adatai szerepeltek: eszerint az Iron Maiden volt a zenekarok között az első, az énekesek között Bruce Dickinson, a zenekar énekese, míg a nagylemezek közül pedig a Piece Of Mind szerepelt az első helyen.

Kevesellt jegyár

Ilyen „beharangozás” után került sor az 1984. augusztusi koncertre. Az Iron Maiden tehát nem volt ismeretlen Magyarországon, azonban ilyen jelentőségű koncertre ebben a műfajban korábban nem került sor.

A tévé a The Number Of The Beast klipjét játszotta le ízelítőül. A Népszava július 28-án adott hírt arról, hogy augusztus 17-én Iron Maiden-koncert lesz Budapesten. A Népszava és a Népújság a koncert napján is közölt cikket az aznapi eseményről. A Népújság szerint: „a világ legnagyobb színpadi fény- és látványshow-ját” mutatja be az Iron Maiden.

A regionális lapok közül csak a Dunántúli Hírlap informálta olvasóit (július 27-én). A koncertről a legtöbb információ így az ifjúsági magazinokban volt olvasható. A koncert megszervezéséről R. Székely Julianna írt hosszan az Új Tükör című hetilapban. A kapcsolatot a Multimedia Organisation Limited júliusban vette fel a magyar szervezőkkel, a Budapest Sportcsarnok (BS) részéről Tőrös Istvánnal. Néhány napon belül megegyeztek a legfontosabb részletekről: technikai feltételek, gázsi, koncertjegy ára stb.

Az európai szervezők a jegy árát (120 forint) alacsonynak tartották, azonban tudomásul vették, hogy ez szociálpolitikai kérdés. A hiányzó összeget a magyar állam pótolta ki. A jegyek hirdetése, árusítása július 20-án kezdődött. Július 27-én jelentek meg a sajtóban az első – említett – hírek a koncertről. A BS munkatársai kapcsolatba léptek a budapesti pártbizottsággal és a rendőrséggel is az engedélyek beszerzése és a biztonsági intézkedések érdekében. A koncert helyszínének a BS parkolóját választották ki, ugyanis a rendezők féltek, hogy a rajongók szétverik az épületet.

A koncert napja a színpad előkészítésével és az utolsó eligazítással telt. A Hilton Szállóból öt óra körül érkezett meg a helyszínre az Iron Maiden egy fehér Mercedesszel. Fél hatkor sajtótájékoztatóra került sor: három magyar újságíró ve(hete)tt ezen részt és egy amerikai filmes stáb, akik filmfelvételt készítettek a turnéról. Emiatt a budapesti koncertről a Behind The Iron Curtain című dokumentumfilm tartalmaz egy kb. 10 perces részletet. A koncert a Vikidál Gyula fémjelezte P. Box fellépése után fél 10-kor kezdődött, s éjfélig tartott.

Az eseményről az Új Tükör viszonylag rövid terjedelemben írt, tárgyilagos módon anélkül, hogy a zenekarra és rajongóira negatív tartalmú megjegyzéseket tett volna. A Magyar Ifjúság írása, Nagy Győző cikke a kívülálló érdeklődő nézőpontjából mutatta be az eseményt, illetve mutatta volna be, mert nem jutott a társával a színpad közelébe. A Világ Ifjúsága az októberi számában lelkes beszámolót közölt a koncertről, amelyen 25 ezren vettek részt. Ez a cikk tartalmazta a zenekarral kapcsolatos alapvető információkat is, amelyek az angol heavy metal zenekar népszerűségét, világhírét és sikereit jelezték.

A zenekar történetének áttekintése során az újságíró kitért arra, hogy miért is olyan sikeres ez a zenekar. A szerző elsőként az együttes nevét említette: Vasszűz, amely egy kínzóeszköz volt a középkorban. A zenekar nevét minden albumborítón és a reklámanyagokon is egységesen tüntették fel. A második tényező Eddie, a zenekar kabalafigurája, egy zombi, „amely azóta is elmaradhatatlanul áruvédjegye, márkajele a zenekarnak”. Minden lemezborítón látható, és a budapesti koncerten is feltűnt az Iron Maiden című szám alatt. Harmadikként „az évek óta tartó horrorhullámról” írt az újságíró (képregények és filmek formájában), amelyet a zenekar „jól lovagolt” meg. Ezt jelképezi Eddie figurája is. Végezetül a professzionális előadásmódról és a pénzről ejtett szót.

Zombi és múmia

A koncertről másnap beszámolt a magyar televízió és a Népszava, utóbbi röviden, néhány sorban. A koncert utáni részletesebb beszámolók az ifjúsági magazinokba szorultak.

A biztonsági intézkedéseknek aktuális oka is volt: a pusztavacsi tömegoszlatás. A pusztavacsi Békefesztiválon ugyanis augusztus 4–5-én a P. Mobil-koncert előtt rendbontásra került sor: a rajongók feljutottak a színpadra, a helyi rendőrkapitány kilátásba helyezte a rendezvény betiltását, ekkor a tömeg elkezdett sörösüvegeket dobálni.

Ezután a rendőrség megkezdte könnygázzal, vízágyúval, gumilövedékekkel és kutyákkal a dühöngő tömeg feloszlatását. Az Iron Maiden-koncert előtt „Mi történt Pusztavacson?” címmel röplapot terjesztettek, amely személyes élményeken át számolt be a történtekről. Ha más miatt nem, akkor emiatt a koncert biztosan felkeltette az állambiztonság figyelmét.

A koncert fontos szerepet játszott a heavy metal magyarországi népszerűsítésében. Magyar heavy metal zenekar ugyan már volt: a Moby Dick és a Pokolgép, lemezük azonban még nem jelent meg. A Pokolgép volt az egyetlen ilyen stílusú zenekar, amely nagy nyilvánosság előtt heavy metalt játszhatott Magyarországon: 1983-ban a Ki mit tud? döntőjében.

Az Iron Maiden koncertje a Kelet és a Nyugat közötti kulturális különbségek eltűnésének folyamatába illeszthető be. A zenekar albumait már hallgathatták az érdeklődők, a rádió és a televízió is foglalkozott velük, azonban élő koncertjükre addig nem került sor. Ráadásul a zenekar a keleti blokk országaiban a turné teljes műsorát eljátszotta. Erre addig más zenekar nem törekedett.

Emellett az ókori Egyiptomot felidéző díszletet is magukkal hozták, míg a zenekar kabalafigurája múmiává változott. A show látványos volt: a díszletek egyiptomi szimbolikája, a különféle show-elemek és a professzionális előadás miatt is. E show-elemekre az említett beszámolók is kitértek. Azonban a hangsúlyt mégsem a koncertre, hanem a zenekar bemutatására helyezték.

Pörölyével lecsap

„Fél tízkor, amikor a szuroksötétből hirtelen petárdarobbanás és szárazjég füstjében, színes reflektorok lüktetésében, hogy a szemünk káprázik belé, velőtrázó üvöltés közepette dicsőségesen fölénk magasztosul, és negyvenezer watt pörölyével lecsap az Iron Maiden” – számolt be az Új Tükör.

A budapesti koncerten előadott számok listája:

• Intro: Churchill Speech
• Aces High
• Two Minutes To Midnight
• The Trooper
• Revelations
• Flight Of Icarus
• Rime Of The Ancient Mariner
• Losfer Words
• Powerslave
• The Number Of The Beast
• Hallowed Be Thy Name
• 22 Acacia Avenue
• Iron Maiden
• Run To The Hills
• Running Free
• Sanctuary