Az elfeledett helytartó nyomában Hispania Citerior mélyén

A Cartagena ókori rétegei közül előkerült, több mint 250 darabra tört réz sitella ritka bepillantást ad Hispania Citerior politikai, gazdasági és rituális életébe. A feliraton feltűnő Spurius Lucretius Tricipitinus neve és a sortes említése a tartomány kormányzásának, a kereskedelmi érdekeknek és a római sorshúzási rituáléknak egyaránt új értelmezést ad.

Egy töredék, amely átírja Hispania Citerior történetét

A Molinete régészeti park feltárásai során kivételes lelet került elő az Atrium épület összeomlott emeletéről: egy rézből kalapált, széles szájú sitella, amelyet a tűzvész és a ráomló törmelék több mint 250 darabra zúzott. Bár a Kr. u. 3. század végén pusztító lángok valószínűleg elrejtették a tárgyat a későbbi korok elől, a maradványok ma a római Hispania egyik legértékesebb epigráfiai bizonyítékát őrzik.

A gondos restaurálás három jól olvasható feliratsort tárt fel. Ezek Spurius Lucretius Tricipitinus nevét említik, aki quaestor pro praetore-ként szolgált. Ez a tisztség ritka, vészhelyzetben alkalmazott megoldás volt: a quaestor rendkívüli felhatalmazással irányíthatott egy tartományt. Hispania Citeriorban korábban csupán egyetlen más példát ismertünk ilyen magisztrátusra, így Tricipitinus neve valódi történeti hiányt tölt be.

A sitella i. e. 47 és i. e. 27 közé datálható – abba a korszakba, amikor Octavianus, hamarosan elnyerve a priceps státusát Augustus átszervezte a tartományok igazgatását, és amikor a Köztársaság politikai rendszere ingatagabb volt, mint valaha.

A Lucretii öröksége és a bányavidék hatalma

A Lucretia történetéből ismert Lucretii a római történelem legrégebbi családjai közé tartoztak. A Tricipitinus név a Kr. e. 4. század után eltűnt, így egy hispaniai feliraton való felbukkanása egészen különleges.

A lelet párhuzamba állítható a Cartagena-Mazarrón körzet ólomtömbjeivel, amelyek S-LVCRETI-S-F bélyegzést viselnek – ugyanazzal a formulával, mint a sitella. Ez arra utal, hogy Tricipitinus vagy családja közvetlen érdekeltséggel bírt a térség bányászatában. Carthago Nova ezüst- és ólomkészlete a római gazdaság egyik kulcseleme volt; birtoklása hatalmat, pénzt és befolyást jelentett.

A római sorsvetés mechanizmusa

A felirat legizgalmasabb eleme a sortes szó. A sortes a sorshúzáskor használt táblácskák neve volt, amelyek segítségével földet, tisztséget, esküdteket vagy vallási üzeneteket jelöltek ki.

A sitellák – még az urna versatilis feltalálása előtt – a táblák összekeverésére szolgáló alapvető eszközök voltak. A Cartagena-i edény tehát nemcsak közigazgatási célokat szolgálhatott: közel állt egy Ízisz-szentélyhez, és ugyanebből a rétegből került elő egy Fortunához köthető sarló is. Így felmerül, hogy a tartományi döntések és a vallási rítusok sajátos módon találkozhattak benne, akárcsak Praeneste híres orákulumában.

A sitella a Kr. u. 300 körüli tűzvészben menekült meg. Ekkorra már régiségnek számított, talán családi emlékként őrizték. Az emeletre omlott gerendák és törmelék vastag rétege konzerválta az edényt, és évszázadokkal később lehetővé tette, hogy a régészek feltárják valódi jelentőségét. A gondos restaurálás, majd az epigráfiai vizsgálat lassan kirajzolta a tartomány egyik legrejtélyesebb korszakát.

Hispania Citerior új arcai

A lelet szélesebb képet is ad Hispania Citerior szerepéről. A tartomány a Pireneusoktól egészen Alicante vidékéig húzódott, és Itália, az Atlanti-óceán és Észak-Afrika közötti stratégiai kapocs volt. Pun hagyományok, ibériai közösségek és itáliai telepesek éltek itt együtt, miközben Carthago Nova kikötője és bányái a birodalom egyik gazdasági központját alkották. A sitella ennek az összetett világnak a metszéspontját mutatja meg: politikát, kereskedelmet és vallást kapcsol össze egyetlen tárgyban.

A kutatók szerint ez a szerény edény „ritka ablakot nyit a hispaniai római közigazgatás sötét időszakára”. A törmelékből előkerülő néhány sor ma egy ismeretlen helytartót idéz meg, és új fényt vet a római sorshúzás gyakorlatára. A sitella arra emlékeztet, hogy a legkisebb, véletlenül fennmaradt tárgyak is képesek átformálni egy egész tartomány történetét.