Tanisz rejtett sírkamrájának felfedezése

Tanisz királyi nekropoliszában a Párizsi Sorbonne Egyetem régészei olyan usébti-figurákat és egy rejtélyes szarkofágot tártak fel, amelyek új fényt vetnek III. Sesonk temetésére. A leletek nemcsak az uralkodó sorsát tisztázhatják, hanem a harmadik átmeneti kor temetkezési gyakorlatait is árnyaltabban mutatják meg.

III. Sesonk rejtélyes hatalomra jutása

III. Sesonk a harmadik átmeneti kor egyik vitatott uralkodója volt. A 22. dinasztia fáraójaként nagyjából i. e. 837 és i. e. 798 között kormányzott, bár az évszámok körül máig vita zajlik. A hatalmat valószínűleg nagyapja, II. Oszorkon halála után vette át, ami utódlási válságot idézhetett elő. Egykor biztosnak tűnt, hogy Tanisz királyi nekropoliszában, Szán el-Hagarban temették el, ám új régészeti eredmények ezt ma már megkérdőjelezik.

Tanisz új leletei: usébti-figurák egy rejtett kamrában

A Párizsi Sorbonne Egyetem Frédéric Payraudeau vezette kutatócsoportja nemrég 225 usébti-figurát fedezett fel Taniszban. A leletet a helyszín 1946 óta legjelentősebb felfedezésének nevezték. Az apró, múmiaformájú szolgafigurák az ókori hiedelmek szerint az elhunytat szolgálták a túlvilágon. A most feltárt usébti-csoport kivételes állapotban maradt fenn, vastag iszaprétegek alatt, II. Oszorkon sírjának északi kamrájában.

A kamrában egy díszítetlen gránit szarkofág is állt, amelynek tulajdonosa évtizedek óta vita tárgya. A friss leletek arra utalnak, hogy a szarkofág akár III. Sesonk nyughelye is lehetett. Ez megerősítené, hogy vagy ténylegesen II. Oszorkon sírjába temették, vagy az uralkodó temetkezési tárgyait később helyezték át védelem céljából.

Ki nyugodhat Tanisz titokzatos kőkoporsójában?

A Taniszban dolgozó régészek régóta próbálják tisztázni a szarkofág eredeti tulajdonosát. Az usébti-figurák előkerülése most komoly támpontot ad. Ha III. Sesonk kötődnek, az újraértelmezheti a 22. dinasztia temetkezési rendszerét.

Mohamed Ismail Khaled, a Régiségek Legfelsőbb Tanácsának főtitkára mérföldkőnek nevezte a felfedezést. Szerinte az azonosítás segít megérteni, miként alakultak a királyi temetkezések a harmadik köztes korban, és milyen kapcsolat lehetett III. Sesonk és II. Oszorkon sírjai között.

Tanisz mint régészeti kulcshelyszín

A lelet Tanisz jelentőségét is újra előtérbe helyezi. A város régészeti feltárása 1929 óta tart, francia-egyiptomi együttműködésben. Jelenleg átfogó konzerválási program zajlik, amely modern védőburkolattal óvja a királyi sírokat, és sótalanítási, valamint építészeti tisztítási munkákat végez.

A kamrában új feliratok is előkerültek. Mohamed Abdel-Badie, az egyiptomi régészeti ágazat vezetője szerint ezek a szövegek feltárhatják, hogyan alakították át a sírokat a dinasztiák váltakozása során.

A kutatás következő lépései Tanisz feltárásában

Dr. Hesham Hussein, az alsó-egyiptomi régiségek központi részlegének vezetője kiemelte, hogy a projekt hosszú távon új fényt vethet a harmadik köztes kor politikai és vallási viszonyaira. A következő fázisban a kutatók az új feliratok részletes elemzésére és a sír északi kamrájának további tisztítására összpontosítanak. Dr. Payraudeau szerint így közelebb kerülhetnek annak tisztázásához, hogy III. Sesonk valóban II. Oszorkon sírjában nyugodott-e, vagy csupán temetkezési kellékei kerültek ide.

Tanisz továbbra is olyan lelőhely, amely „még sok titkot rejt” – figyelmeztetett Khaled. A mostani felfedezések ismét ráirányítják a figyelmet Egyiptom egyik legösszetettebb és legkevésbé feltárt királyi temetkezőhelyére.