Az egyiptomi piramisoknál is régebbiek Málta titokzatos ősi templomai
2022. január 16. 15:52 Múlt-kor
Bár a régészek sokáig úgy gondolták, hogy a világ legkorábbi önmagukban álló kőépítményei az egyiptomi fáraók piramisai, az 1970-es években egy forradalmi régészeti eljárásnak, a radiokarbon-datálás faévgyűrűs kalibrálásának köszönhetően kénytelenek voltak revideálni korábbi álláspontjukat. A tudósok szénizotópos vizsgálatoknak köszönhetően ugyanis rájöttek, hogy több máltai megalitikus templom is mintegy ezer évvel korábban épült, mint az első egyiptomi piramisok. A földközi-tengeri szigetcsoporton Kr. e. 3600 és 2500 között virágzó templomkultúra alakult ki, amelynek jó állapotban megmaradt emlékei még manapság is turisták százezreit vonzzák. Máltán jelenleg több mint húsz megalitikus épületegyüttest tartanak nyilván, de könnyen elképzelhető, hogy a modern épületek alatt további templomok romjai hevernek.
Korábban
Két évezrednyi tévedés
Málta őslakosai valamikor Kr. e. 5000 környékén telepedtek le először a földközi-tengeri szigeteken. A templomkultúra létrehozóinak ősei feltehetően Szicíliából vándoroltak a területre, és földműveléssel – búza- és árpatermesztéssel, valamint juh-, szarvasmarha- és kecsketenyésztéssel foglalkoztak.
Az első megalitikus épületek a Kr. e. 4. évezred első feléből származnak. Ekkor épült többek között a Ħaġar Qim templomegyüttese is, amelynek esetében elsősorban az épület szabályossága szembeötlő.
Ehhez nagyban hozzájárul, hogy a kutatók feltételezései szerint ez a legkorábbi fennmaradt épület, amelynek megépítéséhez faragott követ használtak.
A 4. évezred utolsó évszázadaiban épült tarxieni templomkomplexum a legdíszítettebb megalitikus épületegyüttes.
Domborművei kísértetiesen hasonlítanak a mükénéi civilizáció által Kr. e. 1800–1500 körül létrehozott műalkotásokhoz, ezért a kutatók többsége úgy vélte, hogy a máltai megalitikus templomokon a Kelet-Mediterráneum kultúráinak hatásai érvényesültek.
Ez volt a fő oka annak, hogy a templomokat nagyjából kétezer évvel későbbi időpontra datálták, mint amikor valójában megépültek.
A tarxieni templomegyüttes díszítései mellett arról is nevezetes, hogy itt található a világ legkorábbi embernagyságot meghaladó méretű szobra, a „kövér hölgy” szobor, amely egy ülő nőalakot – feltételezhetően egy istennőt – ábrázol. Az eredetileg valószínűleg két-három méter magas műalkotásnak sajnos csak a töredéke maradt az utókorra.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa 09:05
- Grace Kelly lemondott Hollywoodról, hogy hercegné lehessen tegnap
- A magyar divat koronázatlan királynője volt Rotschild Klára tegnap
- Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság tegnap
- Félmillió áldozatot követelt a Banglades függetlenségét is elhozó Bola-ciklon tegnap
- Jezsuita mintára hozta létre Pázmány Péter a nagyszombati egyetemet tegnap
- Nem vették fel a főiskolára, húsz évig épületek díszítésén dolgozott Auguste Rodin 2024.11.12.
- First Ladyk politikai szerepben 2024.11.12.
