Az ausztrál őslakosok betelepedése később történt, mint hittük?

Az ausztrál őslakosok kultúráját a világ legrégebbi folyamatosan élő kultúrájának tartják. A legfrissebb genetikai vizsgálatok azonban megkérdőjelezik a 65 000 éves érkezési időpontot, és egy későbbi, 50 000 évvel ezelőtti betelepülést valószínűsítenek. A vita középpontjában a neandervölgyi DNS jelenléte, régészeti leletek és a hajózási kihívások állnak.

Az ausztrál őslakosok eredetének új időkerete

Az ausztrál őslakosok az emberiség legrégebbi, megszakítás nélkül fennmaradt kultúrájának örökösei. A korábbi kutatások 65 000 évvel ezelőttre tették az érkezésüket, a Sahul népek vándorlásához kötve. A Utah-i Egyetem legújabb genetikai vizsgálatai azonban más képet mutatnak: a Homo sapiens neandervölgyi DNS-nyomait elemezve arra jutottak, hogy a tényleges betelepülés 50 000 évvel ezelőtt történhetett.

Genetikai nyomok és neandervölgyi örökség

James O’Connell, a La Trobe Egyetem kutatójával közösen publikált tanulmányában kiemelte: az Afrikán kívül élő modern emberek 1–4%-ban neandervölgyi örökséget hordoznak, így az ausztrál őslakosok ősei sem érkezhettek korábban a kontinensre, mint ahogy a keveredés megtörtént. A kutató szerint a betelepülés időpontja 43 500 és 51 500 év közé esik. Ez egybeesik azzal az időszakkal, amikor Nyugat-Eurázsiában a modern emberek kiszorították a neandervölgyi populációkat.

A Madjedbebe lelőhely sokáig 59–70 ezer évesnek számított. A 2017-es kormeghatározás optikailag stimulált lumineszcencia (OSL) technikával történt, amely az ásványokban tárolt energiát mérte. O’Connell szerint azonban a homokmozgás miatt nem a leletek, hanem inkább a homokréteg korát sikerült meghatározni. Ez is arra utal, hogy az emberi jelenlét később kezdődhetett.

Tengeri akadályok és technológiai áttörések

Az első szahuli telepeseknek hatalmas kihívásokkal kellett szembenézniük. A Wallacea-szigetcsoport átszelése legalább nyolc tengeri átkelést igényelt, köztük egy 90 kilométeres nyílt óceáni szakaszt. Ehhez fejlett tutajokra vagy kenukra volt szükség. O’Connell szerint a korai csoportok tudatosan szervezett expedíciókban érkeztek, legalább négy külön mitokondriális vonalat hozva magukkal. Ez azt jelenti, hogy a betelepülés szándékos volt, nem véletlen sodródás eredménye.

A kutatók úgy vélik, hogy a betelepülők érkezése összefügg a Homo sapiens technológiai és kulturális fejlődésével, például a barlangrajzok, szerszámok és díszek megjelenésével. Az 50 000 éves hipotézis 2018 óta áll a tudományos vita középpontjában. Bár több tanulmány a 65 000 éves időpontot védi, egyre több genetikai és régészeti bizonyíték erősíti az új álláspontot.

O’Connell szerint a következő években várhatóan az 50 000 éves érkezési dátum kerül előtérbe, amely jobban illeszkedik az Afrikából induló, Eurázsián átívelő népesedési hullám történetéhez.