Az arisdorfi kelta aranyérmék titka

Északnyugat-Svájcban, a Bázel-vidék területén fekvő Arisdorf közelében két rendkívül ritka kelta aranyérme került elő. Az arisdorfi kelta aranyérmék több mint 2200 évesek, és a térség legkorábbi pénzveréséhez, valamint a kelta rituális gyakorlatokhoz kapcsolódnak.

Az arisdorfi kelta aranyérmék felfedezése

Az aranyérméket két önkéntes kutató találta meg az Archäologie Baselland munkatársaként. A lelőhely a Bärenfels nevű, erdős területen fekszik Arisdorf közelében. A helyszín már korábban is régészeti jelentőségűnek bizonyult.

2023-ban ugyanitt egy 34 darabos kelta ezüstérme-együttest tártak fel, amelyet a Kr. e. 80–70 közötti időszakra kelteztek. A 2025 tavaszán végzett utóvizsgálat során önkéntesek a csapattal együtt szisztematikusan átvizsgálták a környéket. Ekkor került elő egy teljes és egy negyed kelta arany stater.

A leletek kora és ritkasága

A szakértők az arisdorfi kelta aranyérméket a Kr. e. 3. század közepére és végére datálták. Ezek a Svájcban eddig ismert legrégebbi kelta pénzek közé tartoznak. Országszerte kevesebb mint két tucat hasonló példány ismert ebből az időszakból.

Michael Nick érmeszakértő az érméket rendkívül ritka típusokként azonosította. A 7,8 grammos darab a Gamshurst típusba sorolható, míg az 1,86 grammos érme a Montmorot típus jellegzetességeit mutatja.

A történészek szerint a pénzverés elterjedése Közép-Európában szorosan összefügg a kelta zsoldosok mediterrán szolgálataival. A harcosok a görögországi hadjáratok során érmékben kapták fizetségüket, és a pénz használatának fogalmát hazatérésük után honosították meg.

A Kr. e. 3. század közepétől a kelta közösségek saját aranypénzeket kezdtek verni. Ezek mintájául II. Philipposz makedón király pénzei szolgáltak. Az eredeti érméken Apollón feje és egy kétlovas szekér, a biga szerepelt. A kelta mesterek a motívumokat megtartották, de absztrakt, jellegzetesen kelta stílusban formálták újra.

Az arisdorfi kelta aranyérmék szerepe

Az arisdorfi kelta aranyérmék nem a mindennapi kereskedelem eszközei voltak. Magas értékük alapján inkább elitkifizetések, diplomáciai ajándékok, hozományok vagy szimbolikus jutalmak lehettek.

Az ilyen érmék gyakran kerülnek elő sírokból, vízforrások mellől vagy vizes élőhelyekről. A Bärenfels területén vízzel telt mélyedések és mocsaras részek találhatók, amelyek jól illeszkednek ehhez a mintázathoz.

A kelta hitvilágban a vizes élőhelyek és szokatlan természeti képződmények gyakran szent helynek számítottak. A régészek ezért úgy vélik, hogy az arisdorfi kelta aranyérméket szándékosan helyezhették el áldozati felajánlásként.

Ezt a gyakorlatot ókori írott források és számos közép-európai régészeti lelet is alátámasztja. A közeli Füllinsdorf mellett fekvő Büechlihau lelőhelyről szintén feltételezik, hogy kelta szent liget lehetett.