Amikor először találkozott a sárkány és a főnix Belső-Mongóliában
A korai kínai hitvilág kialakulásának vizsgálatában jelent új támpontot az a belső-mongóliai feltárás, amelyről az ázsiai sajtóban közzétett hivatalos jelentés számolt be. A Belső-mongóliai Autonóm Terület Régészeti Intézetének munkatársai egy Lungsan-kori sírban azonosították a sárkány és a főnix együttes ábrázolásának legkorábbi észak-kínai példáját.
- Az ordoszi Csajce-ta kőváros területén egy Krisztus előtt 2300 körüli elit sírban sárkányt és főnixet formázó agyagfigurákat találtak a régészek.
- A Belső-mongóliai Autonóm Terület Régészeti Intézete szerint ez a két mitikus lény legkorábbi ismert fizikai párosítása Észak-Kínában.
- A Lungsan-korszakból származó leletek jelentősen kibővítik a korai kínai spirituális kultúráról és a Hotao-régió történelmi szerepéről alkotott ismereteket.
A leletegyüttes az Ordoszhoz tartozó Csungar térségben, a négyszázhúszezer négyzetméteren elterülő Csajce-ta kőváros romjainál került elő. Szun Csin-szung intézetigazgató a sajtónak megerősítette, hogy az agyagfigurákat egy téglalap alakú aknás földsírból emelték ki. A halottat hanyatt fekve, egyenes végtagokkal találták meg, a nyaka jobb oldalánál egy türkizzel berakott jáde korong, úgynevezett pi feküdt.
A mitikus állatokat formázó szobrocskákat az elhunyt testének két oldalán szimmetrikusan helyezték el. A sárkányt ábrázoló figura a jobb oldalon kapott helyet, míg a bal oldalon elhelyezett főnixfigura felfelé szárnyaló testtartást vett fel.
A kormeghatározás kimutatta, hogy az elhunyt megközelítőleg Krisztus előtt 2300-ban vesztette életét a késő neolitikus Lungsan-kultúra idején. A fogzománcból kinyert kollagén stabilizotópos elemzése alapján az étrendje kölesalapú mezőgazdaságra épült. A vizsgálat ugyanakkor az átlagosnál jóval magasabb állatifehérje-bevitelt mutatott ki. Ez a táplálkozási profil a gazdag temetkezési mellékletekkel együtt egyértelműen jelzi az egyén kiváltságos társadalmi státuszát és a közösségen belüli magas rangját.
Ez is érdekelhet
A Krisztus előtt harmadik évezredben a Sárga-folyó mentén elterjedt Lungsan-kultúra a kínai civilizáció kialakulásának fontos formálója volt, amelyet a rézművesség korai megjelenése és a társadalmi rétegződés felgyorsulása jellemzett. A korszakból származó sárkány- és főnixmotívumok együttese azért bír kiemelkedő jelentőséggel, mert a két szimbólum a későbbi dinasztikus Kínában a császári hatalom és a jin-jang egyensúly legfőbb kifejezőeszközévé vált. Szun Csin-szung szerint az új leletek a Hotao-régió kulcsszerepét bizonyítják az ősi szellemi kultúra megteremtésében.
A Csajce-ta kőváros feltárása során nyert adatok kiegészítik a korai államalakulatok vallási szokásairól rendelkezésre álló eddigi tudást; az agyagfigurák ekkor a neolitikum végi komplex társadalmak ideológiai fejlődésének lenyomatai. A leletek alátámasztják a kínai civilizáció többközpontú kulturális gyökereit, igazolva, hogy az északi területek aktívan hozzájárultak a későbbi évezredeket meghatározó birodalmi szimbolika alapjainak lerakásához.
