Amikor elárverezték a római császári címet

Illusztráció

A császári hatalom elárverezése

Az császári cím elárverezése Kr. u. 193 tavaszán történt meg. Pertinax halála után a praetorianus gárda nem új uralkodót keresett, hanem alkudozásba kezdett. A testőrség táborában két jelölt versengett egymással, miközben a katonák azt figyelték, ki ígér nagyobb pénzjutalmat. A döntés nem politikai vagy jogi alapon született meg, hanem pusztán anyagi ajánlatok alapján. A császári méltóság ezzel nyíltan piaci áruvá vált.

Pertinax származása és felemelkedése

Pertinax pályája szokatlan volt a római elit világában. Apja felszabadított rabszolga volt, ő maga pedig tanítóként kezdte életútját. Katonai szolgálata és közigazgatási tapasztalata révén emelkedett fel, majd tartományi helytartóként és hadvezérként szerzett tekintélyt. Császárrá válása nem dinasztikus jogon történt, hanem személyes érdemei alapján, ami, bár nem volt példátlan, gyakorinak sem nevezhető a korszakban. Megválasztása sokak számára a rend helyreállításának ígéretét hordozta.

Pertinax uralma mindössze néhány hónapig tartott, de bizakodásra okotadó, jó reformokba kezdett. Intézkedései a fegyelem helyreállítását, az udvari pazarlás visszaszorítását és az állami tekintély megerősítését célozták. Ezek a lépések azonban közvetlenül érintették a praetorianus gárda kiváltságait. A testőrség elégedetlensége gyorsan nyílt ellenállássá vált, amely végül a császár meggyilkolásához vezetett. Halála után az állam vezetése pillanatok alatt a katonák kezébe került.

Didius Julianus és a megvásárolt császárság

Az elárverezett császári cím végül Didius Julianushoz került. A gazdag szenátor magasabb pénzösszeget ígért a praetorianusoknak, mint vetélytársa, ezért őt kiáltották ki császárnak. Hatalma azonban kezdettől fogva törékeny volt. Róma lakossága ellenségesen fogadta, a provinciák hadvezérei pedig nem ismerték el uralmát. Julianus császársága alig kilenc hétig tartott, mielőtt fegyveres erő vetett véget a megvásárolt hatalomnak.

Az elárverezett császári cím precedenst teremtett. Nyilvánvalóvá vált, hogy a római állam legfőbb méltósága már nem a törvény, a hagyomány vagy a tekintély alapján dől el, hanem a katonák anyagi érdekei szerint. Ez az epizód nem elszigetelt botrány volt, hanem a birodalom strukturális válságának látványos tünete, amely hosszú időre meghatározta a császári hatalom természetét.

A katona császárok korának előszobája

Didius Julianus bukása után a birodalom sorsa nem tért vissza a rendes kerékvágásba, hanem nyílt fegyveres versengéssé vált. A hatalmat végül Septimius Severus, Pannonia hadvezére szerezte meg, aki csapatai élén vonult Rómába, kivégeztette Didius Julianust, majd saját katonáira támaszkodva vette át az uralmat.

Közben két riválissal is szembe kellett néznie: Pescennius Nigerrel Keleten és Clodius Albinusszal Nyugaton. Niger császárrá kiáltotta ki magát a keleti provinciák támogatásával, de Severus legyőzte és kivégeztette. Albinust eleinte társcsászárként ismerte el, majd amikor megszilárdította hatalmát, ellene fordult, és véres polgárháborúban megsemmisítette.

Septimius Severus ezután tudatosan átalakította a császári rendszert: megerősítette a hadsereget, háttérbe szorította a senatust, és nyíltan a katonai lojalitásra építette uralmát. Az ő győzelmével zárult le az a válság, amely az elárverezett császári címmel kezdődött, de egyúttal kezdetét vette a császárság új korszaka, ahol a hatalom sorsa végleg a hadsereg kezébe került.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2021

• A táskák története
• Magyarországi népszámlálások 1920–1990 között
• Rákosi Mátyás népes családja
• A rock and roll rugói
• Hét pusztító fertőzés
• A művészet megszállottja: Peggy Guggenheim
  
• Magyar szülésznők szerveződése a századfordulón
• A „másik” Rajk
• A gyűjtögető Jan van der Heyden