Áll a bál a Burgban: Zsófia főhercegné és Sisi közel sem felhőtlen kapcsolata
2022. március 17. 15:05 Kozári Monika
A hírhedten magyargyűlölő Zsófia nagy ambícióval és akaraterővel rendelkezett. Valójában ő volt az, aki igazán alkalmas lett volna a császárnéi szerepre, hiszen jól bele tudott simulni a Habsburg-udvar szellemiségébe, és tökéletesen alkalmazkodott az ottani előírásokhoz. Világéletében nagyon fegyelmezett ember volt. Ellenben Erzsébet – a magyarok által is közkedvelt Sisi – szinte mindenben ellentéte volt anyósának. Nehezen viselte az etikett kötelmeit, ahol és ahogy tehette, kinyilvánította szabadságvágyát: gyakorta meneküléssel felérő utazásokat tett, számos jelét adta a magyarok iránti látványos és őszinte szimpátiájának. Mindezekkel pedig rendre kiváltotta a főhercegné nemtetszését, haragját.
Korábban
Ki hordja a nadrágot?
Sophie Friederike Dorothea Wilhelmine hercegnőként született Münchenben a bajor királyi családban 1805. január 27-én, és Bécsben hunyt el 1872. május 28-án.
1824-ben került a császárvárosba apja, a Wittelbach-házból származó Miksa József bajor király házassági politikája révén: Ferenc Károlyhoz, az egyik osztrák koronaherceghez adták férjhez. Fiuknak, a későbbi császárnak, Ferenc Józsefnek egyik életrajzírója szerint „a tizenkilenc esztendős hercegnő akárha egy biedermeier képeskönyvből lépett volna elénk: nem volt ugyan klasszikus szépség, de üde volt, kissé kövérkés, majd kicsattant az egészségtől; szemei álmodozóak voltak, barna haja göndör fürtökben omlott alá, rózsaszínű selyem borította, és hímzett szalagokkal volt átkötve – bájos teremtés volt. A bécsiek rajongtak ezért a típusért.”
Zsófia főhercegné kisfiával, Ferenc Józseffel
Zsófiát lenyűgözte Bécs, és a schönbrunni kastély, de főként annak volt tulajdonosa, Mária Terézia személye. Kíváncsi volt arra, hogy a csodált uralkodó asszonyként hogyan volt képes az örökségét megvédeni fél Európával és Nagy Frigyessel szemben. Schönbrunnban voltak bálok, szólt a zene, már a keringő volt divatban, igaz még nem Johann Strauss volt a zeneszerző, de hamarosan eljött az ő korszaka is. Zsófia szeretett táncolni, és közeli baráti kapcsolatot ápolt rokonukkal, Napóleon fiával, a Bécsben élő reichstadti herceggel, aki udvarolt is neki, éppúgy, ahogy a szintén Bécsben élő svéd Wasa-házbeli Gusztáv, akinek apját Napóleon egyik tábornoka, Bernadotte fosztotta meg a trónjától. A kortársak bőven pletykáltak Zsófia kapcsolatairól, de az élete annyira az udvar nyilvánossága előtt zajlott, hogy teljes képtelenség volt minden közelebbi kapcsolat az említett urakkal.
Ferenc Károllyal való házasságát sok évig elkerülte a gyermekáldás, ami Zsófiának is egyre kínosabb volt, hiszen trónörököst vártak tőle. Kezelésekre, fürdőkbe járt, és végül 1830 augusztusában megszületett a várva várt gyermek, egy fiú, Ferenc József. Később még három fiúgyermeknek adott életet.
A hosszan uralkodó I. Ferenc császár 1835-ben meghalt. Elsőszülött fia, a beteg, angolkóros és epilepsziás Ferdinánd került a trónra. Zsófia ettől kedve azon dolgozott, hogy őt Ferenc Károly kövesse a trónon, és így császárné lehessen. Azonban, ahogy telt az idő, mind nyilvánvalóbbá vált számára, hogy férje nem alkalmas az uralkodásra, s ezzel a szép álom szertefoszlott. Ám Zsófia nem volt az a típus, aki könnyen feladja. Egyébként is a bécsiek úgy tartották, hogy „Zsófia az egyetlen férfi az udvarban”. Elsőszülött fiát, Ferenc Józsefet kezdettől úgy nevelték, hogy kész legyen az uralkodásra. Az 1840-es évek második felében Zsófia terve már kész volt: le kell mondatni Ferdinándot és Ferenc Károlyt, Ferenc Józsefet pedig trónra ültetni. 1848 katasztrofális év volt a Habsburgok számára: a bécsi forradalom hamarosan a birodalom több pontjára átterjedt. Úgy tűnt, hogy az itáliai tartományokat elvesztették, Magyarországon a forradalom szabadságharcba torkollott, Frankfurtban pedig parlament ülésezett, amely a németeket szándékozott tömöríteni, beleértve az osztrák-németeket is. Ez Zsófiának megérlelte a helyzetet terve megvalósítására, 1848. december 2-án fia, I. Ferenc József lett a császár.
Az uralkodópár gyermekeik körében
Ebben a kétségbeejtő helyzetben egyedül a csehek jól felfogott nemzeti érdeke diktálta azt, hogy tartsanak ki a Habsburgok mellett. A csehek ugyanis attól tartottak, hogy ha Ausztria összeomlik, akkor ők elvesztik önrendelkezési jogukat, és vagy a német nemzeti birodalom, vagy az orosz impérium része lesznek.
A Habsburg udvar a legnagyobb vész idején a csehországi Olmützbe menekült, ahol a hercegérsek, a birodalom egyik leggazdagabb embere a kastélyát a rendelkezésükre bocsátotta. Alfred Windischgrätz herceg nagybirtokos, a birodalomrész katonai kormányzója bejelentkezett Zsófia főhercegnőnél, aki rátalált a hűséges csehekre, és meggyűlölte a rebellis olaszokat és magyarokat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
