Alig érintette meg Párizs népét a megszálló német hadsereg érkezése
2023. június 14. 09:50 Múlt-kor
Champs-Elysées-n masírozó Wehrmacht-katonák a horogkeresztes zászlóval elcsúfított Diadalív árnyékában. A németek 1940. június 14-én egyetlen lövés nélkül foglalták el a „fény városát”, ám a szabad várossá nyilvánított Párizs soha nem volt olyan csendes és közönyös, mint azon a napon. A franciák szégyene Hitler számára élete talán legszebb pillanatait jelentette. A német templomokban 15 percen át zúgtak a harangok, a birodalmi zászlók pedig három napon át lengtek a házak és középületek falain.
Német katonák Párizs utcáin (Bundesarchiv, Bild 101I-126-0350-26A / Fremke, Heinz / CC-BY-SA 3.0)
Korábban
A német hadsereg 1940. május 10-én támadta meg Franciaországot. A Wehrmacht – a tisztek nagy meglepetésére – különösebb ellenállás nélkül tört előre az ország belseje felé.
A francia társadalomban még élénken élt az első világháború borzalmas pusztításának emléke, így a katonák többsége szinte harc nélkül, rezignáltan adta meg magát. Év végéig 1,8 millió francia katona került német hadifogságba.
A Wehrmacht bevonulása előtt a kormány mellett mintegy 2 millió párizsi lakos is elhagyta a fővárost. A német tisztek a leghíresebb szállodákba költöztek be, a katonákat azonban éppen Párizs lényegétől fosztották meg.
A romantikus kávézókban a Luftwaffe pilótái foglaltak helyet (kép forrása: Wikipédia / Bundesarchiv, Bild 101I-247-0775-38 / Langhaus / CC-BY-SA 3.0)
Nem énekelhettek, táncolhattak és dohányozhattak nyilvános helyen, nem úszhattak a Szajnában, nem vehettek pornográf képeket, és jobban jártak, ha a fekete és zsidó nők társaságát elkerülték.
Bár sok francia nyilvánította ki egyértelműen németekkel szembeni ellenérzéseit – nem szóltak hozzájuk, sőt, rájuk sem néztek –, az emberek többsége ugyanúgy élte tovább az életét, mintha a várost nem özönlötték volna el Wehrmacht-katonák. A kávéházak, lokálok továbbra is tömve voltak, a mozikat pedig többen keresték fel, mint korábban bármikor.
Francia harckocsikkal felvonuló német katonák Párizsban (kép forrása: Wikipédia / Bundesarchiv, N 1576 Bild-007 / Herrmann, Ernst / CC-BY-SA 3.0)
A franciák végül 1940. június 22-én, a compiègne-i erdőben kötötték meg a fegyverszüneti egyezményt. Az ország két részre, a német megszállás alatt álló északi és atlanti-óceán menti sávra, valamint a Pétain marsall vezette német bábállamra, Vichy-Franciaországra szakadt szét. Párizs csak 1944. augusztus 25-én szabadult fel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
JFK
- Politikába született Ted Kennedy, a „szenátus oroszlánja”
- Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
- Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
- A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
- Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
- Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
- Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
- Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
- Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
- Római császári ajándékok legitimálták a barbár királyságok hatalmát 10:03
- Lóbőrrel és újszülöttel temettek el egy előkelő nőt a 10. századi Dél-Szibériában 08:41
- Második világháborús rohamlöveget találtak egy németországi katonai bázison 06:53
- Restaurálják és átvizsgálják I. Ottó császár magdeburgi sírhelyét tegnap
- Kiállítás nyílt az Iparművészeti Múzeum építésének történetéről tegnap
- Bíróság előtt a Puskin-köteteket lopó nemzetközi hálózat tegnap
- Leomlott a muzsnai erődtemplom külső erődítésének egy része tegnap
- Digitálisan rekonstruálják a Forma Urbis Romae márványtérképét tegnap
