Újra fellángolt a vita a párizsi Operaház kupolafestményéről
Évtizedek óta tart a vita a párizsi Operaház kupolás mennyezetéről, amelyen ma Marc Chagall 1964-ben elkészült alkotása látható. Alatta azonban továbbra is ott rejtőzik Jules-Eugène Lenepveu 19. századi festménye, és a művész egyik leszármazottja most azt szeretné elérni, hogy az eredeti alkotás ismét a közönség elé kerüljön.
- Jules-Eugène Lenepveu 1869 és 1871 között festette meg a párizsi Operaház kupolájának eredeti mennyezetképét.
- Marc Chagall 1962 után új alkotást készített ugyanarra a helyre, amelyet 1964-ben mutattak be.
- Chagall műve egy eltávolítható szerkezetre került, így Lenepveu festményét nem semmisítették meg.
Újra fellángolt a vita a párizsi Operaház híres kupolás mennyezetéről. A ma látható, Marc Chagall nevéhez kötődő színes alkotás alatt ugyanis egy jóval korábbi festmény rejtőzik, amelyet Jules-Eugène Lenepveu készített a 19. században.
Lenepveu 1869 körül kapta a megbízást Charles Garnier építésztől, hogy fesse meg az Operaház nézőtere fölötti kupolát. Az 1869 és 1871 között készült Les Muses et les Heures du Jour et de la Nuit című olajfestmény közvetlenül a kupola rézlemezeire került, és harmonikusan illeszkedett a palota második császárság korabeli stílusához.
Körülbelül kilenc évtizeddel később André Malraux kulturális miniszter Chagallt kérte fel egy új mennyezetkép elkészítésére. Az 1964-ben bemutatott alkotás 24 vászonból áll, és a művész jellegzetes, élénk, álomszerű stílusában 14 jelentős európai zeneszerző előtt tiszteleg. A modern mű azonban komoly ellenállást is kiváltott, mivel sokan úgy vélték, hogy megbontja Garnier építészeti és művészeti koncepciójának egységét.
A régi mennyezetfestmény végül nem pusztult el: Chagall művei egy, Lenepveu festménye fölé helyezett eltávolítható szerkezetre kerültek. Így az eredeti alkotás továbbra is megmaradt, csak éppen évtizedek óta rejtve marad a látogatók szeme elől.
Most Arnaud Carayon, Lenepveu távoli leszármazottja és a Friends of Lenepveu Society elnöke szeretné ismét napirendre tűzni a kérdést. A párizsi tanácsadó még jogi lépéseket is fontolgat, és Emmanuel Macron francia elnöknek is levelet írt az ügyben.
Ez is érdekelhet
Carayon nem feltétlenül Chagall művének eltávolítását javasolja. Ehelyett azt vetette fel, hogy a két festményt váltakozva, például tízévente lehessen bemutatni, így a közönség mindkét alkotást megismerhetné. Macron hivatala válaszában jelezte, hogy az elnök „különösen figyelmes” az ügyre.
A vita ezzel aligha ért véget: egyesek Lenepveu eredeti mennyezetének helyreállítását támogatják, mások szerint Chagall művének a helyén kell maradnia. Az azonban biztos, hogy a párizsi Operaház egyik legkülönlegesebb művészettörténeti kérdése továbbra is a látogatók feje fölött húzódik – szó szerint.
