Békediktátum a tükörteremből
2004. június 28. 13:00
Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1919. június 28-án írta alá a versailles-i kastély tükörtermében a német külügyminiszter az antanttal a versailles-i békeszerződést.
Szigorú feltételek
Az egyfelől az antant-hatalmak és szövetségeseik, másfelől Németország között létrejött békeszerződést a párizsi békekonferencián a németek kizárásával szerkesztették meg. Aláírói között szerepelt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia (a `Brit Birodalom`), Franciaország, Olaszország, Japán, Bolíviától Peruig számos amerikai, Belgiumtól a szerb-horvát-szlovén államig számos kisebb európai ország, de Sziám és Libéria is. A szerződés 1920. január 10-én lépett hatályba. Az Egyesült Államok nem ratifikálta az okmányt, viszont 1921. augusztus 25-én külön békeszerződést kötött Németországgal.
Az első világháborúban összesen mintegy tízmillió ember halt meg. Ebben a háborúban használták először fegyverként a gázt (1915), a harckocsit (1916) és a repülőgépeket. Oroszország 12 millió, Németország 11 millió, a brit birodalom, Franciaország, az Osztrák-Magyar Monarchia egyenként 8-9 millió embert mozgósított a háborúban, az Egyesült Államok 3,2 milliót.
Az antant-hatalmak a versailles-i békeszerződést ultimátumként nyújtották át a németeknek: feltételeit csak elfogadni vagy elutasítani lehetett. Az elutasítás a harcok felújítását jelentette volna, amibe Németország a belpolitikai fejlemények, a baloldal előretörése miatt sem mehetett volna bele.
Németországnak Franciaország, Belgium, Csehszlovákia, Lengyelország és Litvánia javára jelentős területekről kellett lemondani, és valamennyi gyarmatát elvesztette. Meg kellett szüntetnie az általános hadkötelezettséget, 100 000 fős hadserege maradhatott, a vezérkarát feloszlatták, haditengerészetét minimálisra csökkentették, tengeralattjárókat, harci repülőgépeket nem tarthatott. A Rajna bal partját 15 évre az antant megszállása alá helyezték, a Rajna jobb partján 50 kilométeres demilitarizált övezetet létesítettek. Németországra hárítva a teljes felelősséget az első világháborúért, magas jóvátétel megfizetésére kötelezték.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Elborzasztotta a háború a hétköznapi életet új szemszögből ábrázoló Kaffka Margitot tegnap
- Ferenc József ráérése határozta meg a Szépművészeti Múzeum megnyitását tegnap
- A megismerhetőt és a csak sejthetőt varázsolja elénk a Néprajzi Múzeum új kiállítása tegnap
- A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka tegnap
- Magyarországon is klarinétozott az Oscar-díjra huszonkétszer jelölt Woody Allen tegnap
- Egy évig bujkált a szabadságharc után a megtorlás elől Vörösmarty Mihály tegnap
- Minden felgyülemlett feszültség a felszínre tört India és Pakisztán függetlenné válásakor tegnap
- Máig bizonytalan, miért is ölt Amerika hírhedt női sorozatgyilkosa 2023.11.30.