Új dokumentumfilm mutatja be a brit rabszolga-kereskedelem hálózatát
A brit rabszolga-kereskedelem pénzügyi hálózatát és eddig ismeretlen befektetőit mutatja be a BBC új, kétrészes történelmi dokumentumfilmje. A David Olusoga történész műsorvezetésével készült alkotás egy ötéves egyetemi kutatómunka eredményeit összegzi, jelentősen kibővítve a transzatlanti emberkereskedelem gazdasági hatásairól alkotott eddigi tudományos képet.
- A BBC új kétrészes dokumentumsorozata a brit rabszolga-kereskedelem egykori finanszírozóit és haszonélvezőit mutatja be.
- A produkció egy több mint tizenháromezer nevet tartalmazó, most nyilvánosságra kerülő tudományos adatbázisra épül.
- A kutatás rávilágít arra, hogy a tizenhatodik századtól kezdve a szigetország modern intézményei miként gazdagodtak meg az emberkereskedelemből.
A Finding Britain's Slave Traders címet viselő produkció William Pettigrew professzor és kutatócsoportja legújabb, a brit rabszolga-kereskedők regiszterét megalkotó munkájára támaszkodik. A szakemberek öt éven át tartó levéltári kutatásokkal egy minden eddiginél átfogóbb adatbázist hoztak létre, amely több mint tizenháromezer magánszemélyt és több száz intézményt azonosított a rabszolga-kereskedelem finanszírozóiként.
A sorozat televíziós premierjével egy időben a kutatók a nagyközönség számára is ingyenesen hozzáférhetővé teszik ezt a hiánypótló tudományos regisztert. Az adathalmaz részletes képet fest a kereskedők és befektetők lakóhelyéről, felhalmozott vagyonáról, valamint bemutatja azokat a szálakat, amelyek a modern brit intézményeket a múltbeli emberkereskedelemhez fűzik.
A transzatlanti rabszolga-kereskedelem évszázadokon keresztül a brit birodalmi gazdaság egyik legfontosabb alappillére volt. A dokumentumfilm történelmi narratívája a 16. századi, Tudor-kori kezdetektől indul, majd részletesen tárgyalja a 17. századi Stuart-monarchia által létrehozott monopolhelyzetben lévő rabszolga-kereskedő társaságok működését.
A királyi monopóliumok megszűnését követően a 18. században új, független befektetők és rivális vállalatok jelentek meg olyan dinamikusan fejlődő kikötővárosokban, mint Bristol és Liverpool. Ezek a szabadon működő kereskedők a korábbiaknál sokkal nagyobb léptékűre duzzasztották a brit emberkereskedelmet, amelynek csupán az 1807-es abolicionista törvény vetett hivatalosan véget.
Ez is érdekelhet
David Olusoga és a produkciós cég tizenkét évvel ezelőtt már készített egy hasonló tematikájú sorozatot, amely az 1833-as brit rabszolga-felszabadítás során a korábbi rabszolgatartóknak fizetett állami kártérítéseket vizsgálta.
A mostani folytatás azonban fókuszpontot váltott, és magukra a kereskedőkre, illetve az üzletágat finanszírozó szervezetekre koncentrál. A filmkészítők a brit archívumoktól egészen a nyugat-afrikai partvidék egykori rabszolgaerődjeiig követték a nyomokat. Az alkotók elmondása szerint a projekt célja a történelmi szembenézés elősegítése, bemutatva azokat az emberi sorsokat és pénzügyi mechanizmusokat, amelyek elválaszthatatlanul beépültek Nagy-Britannia gazdasági szövetébe, megalapozva a szigetország modern kori jólétét és kapitalista berendezkedését.
